Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
Varga Szabolcs: Egy főváros születése: Zágráb szerepének változása... 29 összejövetelre az uralkodó például Székely Lukácsot és Batthyány Kristófot küldte legátusként.108 Érdekesség - ilyenre korábban nem ismerünk példát hogy előtte való napon Mikulics Tamás deák, városi polgár egy ládácskát tett letétbe a királyság privilégiumaival a káptalan egyik épületében a gyűlésig.109 Sajnos e gyűlés határozata nem maradt fenn, így nem tudjuk, hogy mit rejtett a ládikó, ám Zrínyi Miklósnak egy hónapokkal későbbi leveléből talán megtudhatunk pár dolgot. A bán szeptember 30-án kelt parancsa szerint a káptalannak kötelessége átmásolni a ládikóban őrzött irományt, mert Székely Lukács kérte a gyűlés határozatainak a másolatát. Az egyik téma éppen Gyulai János Révai Ferenc nádori helytartó elleni felszólalása volt Szlavónia szabadságjogainak a védelmében, és ehhez Gyulai nem mást, mint II. Ulászló 1498. március 4-én kelt privilégiumlevelét használta.110 A rendek és a királyi udvar egyik kitűnő jogtudósa között zajló vita talán Szlavóniának a Magyar Királyságban betöltött szerepéről szólt, és nem tudjuk, hogy kitértek-e a tartomány városainak helyzetére. A szabad királyi városok ugyanis küldhették követeket a magyar országgyűlésre, erre azonban Ferdinánd korából nem találtam adatot. Még az 1554. március 1-jén Pozsonyban tartott nádorválasztó gyűlésre is csupán a zágrábi káptalan kapott meghívást,111 és ez nem csupán Zágrábra, hanem Varasdra és Körösre is igaz Ferdinánd idejében. Végezetül pedig engedtessék meg egy pillanatfelvétel. 1557. március 7-én olyat láthatott Zágráb népe, amilyet korábban talán soha. Az uralkodó gyűlést hirdetett a városba, és iderendelte Batthyány Kristófot, valamint Tahy Ferenc istállómestert és gersei Pethő János soproni ispánt. Két utóbbi mutatta be a Ferdinánd által kinevezett új horvát-szlavón bánt, monyorókeréki Erdődy Pétert az összesereglett rendeknek.112 Bár Zrínyi Miklós 1543. januári beiktatásának helyszínét nem ismerjük, de nem valószínű, hogy a vele ellenséges Erdődy Simon városában került volna rá sor. így a mohácsi csatával induló szcénában ez volt az első Zágrábban megrendezett ilyen rendezvény. Minden bizonnyal nem volt olyan díszes és ünnepélyes, mint a 17. század hasonló ceremóniái, de ettől még Zágráb egyszerre lett őfelsége szabad királyi városa és végvára, valamint az egybeolvadó Horvátország és Szlavónia igazgatási központja. 108 109 110 111 112 Laszowski XII. 275. p. Uo. 277. p. Uo. 336-337. p. Uo. 335-336. p. Sisic 1916. 3-4. p.
