Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
Varga Szabolcs: Egy főváros születése: Zágráb szerepének változása... 27 rös vármegyei mezővárosban jött össze a különböző ügyek megvitatására.98 A megyei és tartományi gyűlések viszonya minden bizonnyal egyszerre volt alá-fölérendeltségi viszony, illetve emellett a megyének lehettek külön, csak rájuk tartozó feladatai is. Ezt jól példázza Zágráb vármegye nemességének meghatalmazása Jagelló (II.) Lajoshoz küldött követei részére, melyben meghagyták, hogy az uralkodó előtt a szlavón nemesség Körösön hozott határozatai szerint lépjenek fel és szorgalmazzák a törökök elleni védelem ügyét.99 Zágráb tehát a korban ebből a szempontból nem tekinthető Szlavónia központjának, bár a nagyobb fajsúlyú peres ügyek vizsgálatai során előfordult, hogy Zágráb, Kőrös és Varasd vármegye nemességét is megidézték a káptalan elé. Erre példa Thurzó Elek országbíró és királyi helytartó 1535. február 26-án kelt parancsa, melyben a három említett comitatus nemességét idézte a Zágráb városától erőszakkal elidegenített Petrovina és Siljakovina birtokok ügyében a káptalan elé.100 Mindez azonban most nem tartozik a szűkén vett témához. Szlavónián belül láthatólag inkább a nagyobb és minden bizonnyal tehetősebb Kőrös vármegye volt a hangsúlyosabb, és földrajzi okok miatt is inkább ezen a területen rendezték a tartomány nemességének gyűléseit, míg Zágráb megmaradt a szűkén vett Zágráb megyei nemesség összejöveteleinek színhelyeként. Ez a helyzet azonban Habsburg (I.) Ferdinánd uralma alatt, nem utolsósorban az oszmán hódításnak köszönhetően, fokozatosan megváltozott. Zágráb 1526 után mind gyakrabban adott otthont a szlavón tartományi rendi gyűlésnek. Bár az erről szóló iratok általában nem említik a pontos helyszínt, 1527. július 16-án a zágrábi ferences kolostorban gyűlt össze Zágráb vármegye nemessége, és gyaníthatjuk, hogy később is itt tanácskoztak a rendek.101 1530 júliusában Korbáviai János, Tuskanich András és más előkelők részvételével szintén itt gyűltek össze, és kérték Johannes Katzianer főhadparancsnok támogatását az oszmán seregek elleni harcokhoz.102 A gyűlések összehívásának a menetéről nincsenek pontos ismereteink, hiszen ezekből az évekből arra is látunk példát, hogy a rendeket egy nagybirtokos hívta össze, mint Frangepán Kristóf vagy Erdődy Simon, de törvényesen a király nevében készültek meghívók, és küldöttek útján képviseltette magát rajta. így történt 1532 májusában is, amikor Szalaházy Tamás királyi kancellár arról értesítette a szlavóniai birtokos Kasztellánífy Jánost, hogy Ferdinánd Zágrábba hirdet gyűlést, ahová a király a 98 Pálosfalvi 2007. 875. p. 99 MNLOL DL 102338. 100 Laszowski XII. 132-133. p. 101 Uo. 16. p. 102 Uo. 69. p.
