Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Városi jogok

26 Városi jogok 1552-ben az újrainduló oszmán hadjárat hírére ismét sürgetőbbé vált a város megerősítése. Május közepén Zrínyi Miklós, Székely Lukács és Hans Lenkovich tanácskoztak erről Zágrábban, és szomorúan megállapították, hogy a szlavóniai harmincadokból egy árva forint sem folyt be, egyedül a város által felajánlott kétszáz forint áll rendelkezésre.92 A nyár folyamán, miközben el­esett Csázma, Verőce, és a front vészesen közeledett a város felé, több felmérés is készült a szükséges munkákról.93 Zrínyi, Székely, Lenkovich, a helyszínen megjelenő Georg Herberstein stájer és Jakob von Lamberg krajnai helytartók alaposan végiggondolták a munkálatokat, ám a költségek messze meghaladták a lehetőségeket, így a tervekből nem lett semmi. A következő évben a puska­por és két ágyú ismét Laibachból érkezett, és a végvidék átszervezése során Gáspár Gotalt kinevezték Zágráb várának prefektusává. Egy tervezet szerint száz német gyalogos és ugyanannyi lovas haramia tartozott a parancsnoksá­ga alá,94 ami pillanatnyilag igazolhatatlan, mert 1554-ben csak negyven német és szlavón gyalogosról szólnak a források, és Gotal 1555-ben építőmesterként (Bauzahlmaister) négy lóra kapott fizetést. Mellette még huszonnégy szlavó­niai lovas katona szolgált e zsoldjegyzék szerint.95 A következő években ez nem változott különösebben. Zágráb immár az új szlavón végvidék egyik leg­fontosabb logisztikai központjává vált, amely a közvetlen végvárvonal mögött, leginkább annak ellátásért felelt. Tartományi gyűlések színhelye Végezetül kell néhány szót szólni a városban megrendezett tartományi gyű­lések hatásáról is. Zágráb a késő középkor folyamán elsősorban az egyházi igazgatás és a zágrábi káptalan által fenntartott hiteleshely központja volt, illetve általában itt tartották Zágráb vármegye ítélőszékét és nemesi közgyű­lését.96 Azért csak általában, mert arra is bőven találni példát, hogy Kőrös megyével közösen rendeztek ilyen gyűléseket a két megye nemességének Körös városában,97 míg a szlavón nemesség leginkább más jelentősebb Kő-92 Laszowski XII. 317-318. p. 93 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 65. föl. 12-13. (1552. s. d.), Fasc. 67. föl. 64-69. p. (1552. október 27.) (Kiadva: Laszowski XII. 324-331. p), 167-172. (1552. november 14.), Fasc. 68. föl. 172-175. 179-180. (1552. november 28.) 94 Laszowski XII. 333-335. p. 95 Uo. 340, 357. p. 96 Varga 2008. 252. p. Illetve például 1524. július 31-én. MNL OL DL 104431. A bán sze­mélyesjelenlétére ld.: 1522. február 14. MNL OL DL 36925. 1490. MNL OL DL 101112.97

Next

/
Thumbnails
Contents