Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
Varga Szabolcs: Egy főváros születése: Zágráb szerepének változása... 25 re.80 A fegyverhez azonban ember is kell, így ez év júliusában ötven katona Zágrábba vezényléséről döntöttek,81 amit azonban a városban keveselltek, ezért még augusztusban további négyszáz katonát kértek Antonius Thum laibachi kapitánytól.82 1545-ben a zágrábi káptalan hat mázsa puskaport és négy mázsa ólmot kapott Laibachból, ám ebből nem csupán Zágráb, hanem az általuk fenntartott kisebb végvárak ellátását is meg kellett oldaniuk.83 Ezt az évet szintén erős oszmán támadások tarkították, a Kupa mentén folyamatosak voltak a harcok, így Krajnából kétszáz katonát vezényeltek Zágrábba, és Zrínyi is itt gyűjtötte össze a szlavón hadakat.84 Úgy tűnik, hogy Zágráb a hadszíntérre irányított seregek gyülekező, mustra- és kifizetőhelyének is számított.85 Az állandó fenyegetettség miatt Ferdinánd belátta, hogy a városnak anyagi támogatásra is szüksége van. Ezt a már bevett módon, a befizetett harmincadjövedelmekből kívánta fedezni, így 1546 januárjában ismét meghagyta a szlavóniai harmincadok kezelőinek, utalják vissza a zágrábiak által termelt bevételt, hogy azt a város megerősítésére fordíthassák.86 Már ebben az évben felmerült a városfalak megjavítása és egy nagyobb erősség alapjainak a lerakása, ám ez ekkor még elmaradt.87 Ferdinánd 1548 szeptemberében ígéretet tett a városnak, hogy rövid időn belül küld szakembereket a védművek felmérésére, hogy ezek alapján a szükséges építkezéseket elvégezhessék.88 Egy fennmaradt, védelmi költségekről szóló feljegyzésből látszik, hogy 1547 után is folyamatosan történtek kisebb-nagyobb vásárlások, hol salétrom és réz kellett, hol egy török támadás hírére kellett hirtelen ötven katonát felfogadni, hol kőfaragókra volt szükség, máskor meg szakavatott ágyúmesterre.89 Utóbbi fizetését a szlavón harmincad terhére az uralkodó vállalta.90 Maga Oláh Miklós is igyekezett a saját erejéből hozzájárulni a védelem költségeihez, legalábbis ez derül ki abból, hogy Ferdinánd király elengedte számára az egri püspöki kinevezés után járó illeték harmadát, mert még zágrábi püspökként több ágyút és ostromszert vásárolt, melyeket végül utódjának, Gyulai Farkasnak hagyott.91 80 Laszowski XII. 246-248. p. 81 Uo. 255. p. 82 Uo. 257-258. p. 83 Uo. 268. p. 84 Uo. 270-271. p. 85 Uo. 290. p. 86 Uo. 273-274. p. 87 Uo. 277. p. 88 Uo. 301. p. 89 Uo. 292-293. p. 90 Uo. 312. p. 91 Uo. 315-316. p.
