Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Reprezentációk
256 Reprezentációk A kapufelirat keletkezésének rekonstrukciója Szisztematikus forráskutatásunk segítségével a ma látható aranyozott fémtábla keletkezése jelenleg a következőképpen rekonstruálható. A kapun eredetileg csupán festett aranybetükkel állt a latin nyelvű bibliai idézet, amelyet a III. Károly pozsonyi magyar királykoronázását (1712. május 22.) követő hetekben fémbe öntöttek és bearanyoztak. Stefan Holcík kollégánk felvetését ugyanis a pozsonyi városi számadáskönyvek (Kammerrechnungen) adatai megerősítik. Ezek szerint a tábla elkészítéséért és aranyozásáért a pozsonyi Hosszú utcában lakó18 városi aranyműves, Andreas Lambert Beltz összesen közel 95 forintot kapott.19 Egy korabeli országgyűlési napló, nevezetesen Lányi Pál gömöri alispán diáriuma szerint június 11-én a tábla már a helyén állt,20 azaz valamikor 1712. május vége és június eleje között került a Mihály-kapura. Mindezekből egyértelmű, hogy az eredetileg festett felirat 1712 késő tavaszi megújítása, azaz a fémtábla városi megrendelése és felszereltetése egy kiemelkedő országos és városi eseménnyel, egy magyarországi Habsburg-uralkodókoronázással állt szoros összefüggésben, miközben összekapcsolódhatott a kapu ekkorra valószínűsíthető (egyik) átépítésével is. Tartalma, azaz igen határozott megosztottság-ellenes mondandója alapján ez teljességgel érthető, hiszen az újabb vizsgálatok az 1712. évi koronázódiétát a magyarországi hosszú 17. század (1608-1711/12) - 1608, 1622, 1647 és 1681 utáni - ötödik kiegyezéseként tartják számon a Habsburg uralkodók és a magyar rendek között, nevezetesen az 1711. tavaszi szatmári megegyezés különleges folytatásaként.21 A Habsburgdinasztia egyik kiemelkedő magyarországi eseményének 1712-ben Pozsony szabad királyi városa és egyúttal a királyság „belpolitikai fővárosa”22 így állított örök emléket, s vált az mind a városi, mind a Habsburg, sőt - mint hamarosan kiderül - még a magyar rendi reprezentációnak is különleges részévé. Ám a felirat eredetileg nem feltétlenül ezt a célt szolgálta. Rá vonatkozóan ugyanis a legkorábbi adatot jelenleg 1646-ból a híres német útleíró, Martin Zeiller (1589-1661) Magyarország-leírásából ismerjük, amelyet a mű 1664. 18 Federmayer 2003. 182. p. 19 „wegen gelaister arbeit an der tafel ober dem Michaeler Thorbruckhen” 44 Ft 15 dénárt, illetve „an obiger tafel die buechstaben zuvergolden” 50 Ft 40 dénárt. AMB KAR 299/1712. fol. 158v. Vö. Portisch 1933. I. 202. p. 20 „a Szent Mihály kapujára feltétetett írás” (1712. június 11.)Thury 1904.22.p. 21 További irodalommal Pálffy 2015. 59-60. p. A diétára nemrég részletesebben Forgó 2013. 22 Újabban vö. Pálffy 2013a.
