Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
Varga Szabolcs: Egy főváros születése: Zágráb szerepének változása... 23 Akad néhány forrásunk, amelyből következtethetünk arra, hogy Ferdinánd milyen szerveken, intézményeken keresztül irányította a várost. Kezdetben a Jagelló-korban megszokott módon zajlott az ügyek intézése a Magyar Kancellárián, melynek a feladata az uralkodótól eredő parancsok, adománylevelek kiállítása volt. A korábban már említett, Bécsben 1528. december 6-án készült három privilégiumlevelet például Szalaházy Tamás kancellár neve alatt ez az intézmény állította ki.68 Igaz, több ilyenről nincsen tudomásom, és úgy tűnik, hogy Ferdinánd az 1520-as évek végére kialakított egy, a kialakult helyzetnek jobban megfelelő rendszert. Szalaházy ajánlására Ujlaky Ferenc pozsonyi prépost, tanácsos került az udvarba királyi titkárként, és mindinkább ő vette át a kancellária iratkiadási feladatát Ferdinánd mellett a magyarországi ügyekben. A legújabb kancellária-történeti kutatások szerint Ujlaky csak lazán, vagy még úgy sem tartozott az Udvari Kancellária kötelékébe, ugyanakkor a Zágráb kapcsán keletkezett iratokon Ferdinánd mellett leggyakrabban csak az ő aláírása szerepel.69 Ujlaky neve sok helyen visszaköszön, 1533. október 6-án ő állította ki Ferdinánd király zágrábiaknak szóló parancsát az oszmánokkal kötött fegyverszünet betartásáról,70 és ő expediába 1536. január 4-én azon oklevelet is, amelyben az uralkodó meghagyta a zágrábi káptalannak, hogy a városi plébánia továbbra is mentes legyen a püspöknek fizetett cathedraticumnak nevezett adótól.71 Szalaházy neve ugyanakkor néhány ügyben mégis felbukkant. 1530 áprilisában Ferdinánd tanácsosa, Leonard Nogarola vele tárgyalt Erdődy Simon püspök ügyeiről, 1532. április 29-én pedig más tanácsosokkal együtt ő küldte levélben Kasztellánffy Jánost egy Zágrábban meghirdetett rendi gyűlésre.72 Ezek azonban már nem Szalaházy kancellári minőségéből, hanem informális, politikai befolyásából értelmezhetők. Az 1530-as évek második felétől új szereplő bukkan fel a Zágrábbal kapcsolatos ügyek udvari adminisztrációjában. Peregi Albert pécsi prépost, a Magyar Kamara elnöke rengeteg szlavóniai vonatkozású oklevélen rajta hagyta az aláírását, amiből gyanítható, hogy gyakorlatilag ő intézte a szlavóniai harmincadok újjászervezését és a királyi jogok visszaszerzésének fáradságos munkáját. Peregi kellő technokrata hozzáállással törekedett a tartományból befolyó jövedelmek maximalizálására. így valószínűleg őt sejthetjük I. Ferdinánd azon - fentebb már említett - parancsa mögött, amelyben az uralkodó a katonai szük68 Laszowski XII. 26-28. p. 69 Fazekas 2018. 33. p. Ujlaky személyére ld. még: Fazekas 2014. 1136-1137. p. 70 Laszowski XII. 115. p. Ehhez kapcsolódóan még számos iratot lehetne említeni. Pl. Uo. 116. p. 1533. május 1. Bécs. Ld. 61. lj. 71 Uo. 148-149. p. 72 Uo. 112. p.
