Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Reprezentációk

H. Németh István: Az uralkodói reprezentáció és az állam megjelenése...235

állami ellenőrzés kezdett megvalósulni. Az ekkor bevezetett intézkedések az európai államokban sem voltak ismeretlenek, de mintaként az osztrák tartományokban követett ideológia és módszerek szolgáltak, amelyeket először 1672 után esetenként, majd 1690 után egységesen minden egyes szabad királyi városban bevezettek.8

Az uralkodói reprezentáció a magyarországi városokban egészen a 17. század végéig szinte sehol sem jelent meg, a fennmaradt forrásokban és műemléki leírásokban csak igen kivételesen találkozunk a városházák tanácstermeibe rendelt uralkodói festményekkel vagy más, az uralkodót reprezentáló művészi alkotások megrendelésével. Történt ez annak ellenére, hogy a 17. század utolsó harmadában bevezetett intézkedések jogi háttere nem ekkor alakult ki, hanem közel egy évszázad politikai csatározásai során jött létre. A szabad királyi városok feletti fennhatóság kérdése a városok feletti autoritás egyik kulcskérdése, hiszen a szabad királyi városok az uralkodónak censussal, azaz földbérrel tartoztak, de egyben 1526 után a rendi országgyűlés ki nem zárható tagjaivá is váltak, így egyben a többi rendhez hasonló jogokkal bíró entitások voltak.9

A 16-17. század fordulóján a kamarai szervek az osztrák városokban használt Kammergut-elvét kezdték el alkalmazni a magyarországi városok esetében is, azaz a városokat uralkodói, átvitt értelemben kamarai birtoknak tekintették.10 Ekkor még jelentősebb jogi eredménnyel nem jártak ezek a próbálkozások, de az elvvel a 17. század első negyedétől már sűrűbben találkozunk.11 A városok ebben az időszakban megfigyelhető különállását jól mutatja, hogy jelenlegi ismereteink szerint a Habsburg uralkodók egészen III. Ferdinánd trónra lépéséig (1637-1657) nem kötelezték a szabad királyi városokat arra, hogy nekik Huldigungot, azaz hűségesküt tegyenek. Az apja halálát követően trónra lépő III. Ferdinánd nevezett ki először biztosokat (Huldigungscomissare) a hüségeskü letételére, akik megjelentek a szabad királyi városokban, és kivették a városok vezetőitől az uralkodónak járó esküt. Az új uralkodó indoklása szerint más tartományok szokásjoga és hagyományai alapján az az eljárás, hogy a közhivatalok viselői (éppen úgy, ahogy a királyi tanácsosok is) esküt tesznek az új

8 ÖStA, FHKA AHK HF U Akten RN 360. 1693. december föl. 365-372. 1690. december 15.

9 H. Németh 2013.

10 Brunner 1955. 226-227. p; Gutkas 1972; Kernbauer 2005; Knittler 2003. 79-80. p; Scheutz 2007.

11 MOE 10. köt. 511, 521. p. (Pozsony), ill. 597. (Korpona), 11. köt. 304, 489. p. (1605. Korpona), ill. AMK H I. 5263/18. Pozsony, 1608. november 7, Söpörni Miklós kassai országgyűlési követ jelentései. Uott 7321/39. Nagyszombat, 1645. január 24, 7321/38. 1645. január 2, 7321/37. 1645. január 23; ÖStA, FHKA AHK HF U Akten RN 72. 1602. április föl. 10-46, RN 80. 1603. október föl. 346-355, RN 86. 1604. szeptember föl. 386. 1614. szeptember 24.