Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
Nagy János: Lojális alattvalók és lokális érdekvédők 207 őrizte, amelyben az ismeretlen szerző a városi követek vezérszónokát, Scopek Ferenc pesti követet és a városok ügyét támogató alsótáblai klérust állította pellengérre.53 A korábbi diéták végzéseit megerősítő, ekkor alkotott törvény (1729. évi 10. törvény) felhatalmazta a Helytartótanácsot a céhes visszaélések kivizsgálására és a privilégiumok eltörlésére. A törvénytervezet ellen a városi követek és a klérus egyaránt beadták tiltakozásukat, mindhiába.54 A Helytartótanács által előkészített országos céhreformra végül csak 1733-ban került sor.55 A katonaság számára a polgári lakosság által teljesítendő ingyenmunka (gratuitus labor) pénzben történő megváltásáról és az éves hadiadóba való beszámításáról késhegyig menő viták folytak a diétán. A bécsi udvar eredetileg 1728 augusztusában előbb 40, majd 30 000 forint értékű megváltási összegre jelentette be az igényét.56 Ebből az összegből a rendek csak 15 000 forintot lettek volna hajlandóak megszavazni az ezzel kapcsolatos december 10-i vita során, amelyet az ország összes adóportájára, így a városokra is kivetettek volna.57 A városok erre külön delegációval keresték meg a királyi biztosokat, benyújtva a tiltakozásukat az alsótábla többsége ellen.58 Ezekbe a vitákba a budai követek is bekapcsolódtak, noha a városok hangadói itt sem ők voltak.59 A városi követek következő, 1729 szeptemberében Bécsbe küldött delegációja - az 1723. évi 65. törvénycikkre hivatkozva - azzal érvelt, hogy az immár 24 000 forintra lealkudott megváltási összeget csak a vármegyei nemességnek és jobbágyainak kell fizetnie, ez alól - miként az ingyenmunka alól is - a városok mentességet élveznek.60 Az országgyűlésre kiküldött királyi biztosok felkarolták a városok ezen érvelését. E téren tehát a budai tanács, amely követét a megváltási összeg 53 BFL IV.1002.fr4. doboz. Az 1728-29. évi országgyűlés naplója. 1728. július 12-i ülés. 54 BFL IV.1002.ff 3. doboz. Pozsony, 1728. július 15. Johann Georg Mayer országgyűlési követ levele a városi tanácshoz (191-194. p.) 55 Tuza2018. 63-70. p. 56 Schramek 2011. 106. p. 57 OGYK 700.484. 211-212. p. 58 A kiküldöttek Sailer soproni, Mikos pozsonyi és Zaffiry körmöcbányai követek, a városi rend hangadói voltak: BFL IV.1002.ff 3. doboz. Pozsony, 1728. december 12. Michael Peyerl országgyűlési követ levele a városi tanácshoz (447—448. p.) 59 Buda ebben a kérdésben Georg Wilhem Sailer soproni követ véleményének elfogadására utasította delegáltját: BFL lV.1002.ff 3. doboz. Buda, 1729. augusztus 23. A városi tanács levelének fogalmazványa Johann Georg Mayer és Michael Peyerl követ számára (769-771. p.) és ugyanott: Buda, 1729. augusztus 27. (774-775. p.) 60 A megváltási összeg leszállítására: BFL IV.1002.ff 3. doboz. Buda, 1729. augusztus 23. A városi tanács levelének fogalmazványa Johann Georg Mayer és Michael Peyerl követ számára (769-771. p.) Az idézett törvény alapján a helyőrséggel rendelkező városok a kettős teher (vagyis a hadiadón kivüli katonatartással összefüggő terhek) alól mentességet élveznek.
