Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
206 Az érdekérvényesítés eszközei Összefogás a városi rend kebelén belül Az egyéni érdekérvényesítési kísérletek mellett ugyanekkor a „negyedik”, vagyis a városi rend összefogása is megfigyelhető. Az adófizetéskor a városok szokásjog alapján az országos adónak egy meghatározott részarányát, tizenhatodát (kb. 8%-át) fizették.48 A kormányzat Zichy Adám ítélőmester által benyújtottjavaslata ezt az eddigi kvótát felszámolta volna, megteremtve a lehetőséget, hogy a hadiadó egy részét szükség szerint a vármegyékről a városokra hárítsák át. A városok, úgy tűnik, hogy egységesen kiálltak ennek a változtatásnak az elutasítása mellett. Annál nagyobb botrányt okozott a két szomszéd város, Pest és Buda között Scopek Ferenc pesti követ budai követtársával szembeni vádja, miszerint Michael Peyerl követ megígérte az ítélőmestemek, hogy belemegy az említett tizenhatodos részarány eltörlésébe és a vármegyékkel közös teherviselésbe. Scopek javaslatot is tett küldőinek követtársa leváltására és alkalmasabb személy kijelölésére.49 Peyerl később tisztázta magát az alaptalan vád alól a tanács előtt, és komolyabb következmény nélkül megúszta az ügyet.50 A diéta elején, 1728. július közepén vita bontakozott ki a céhek (főként a tagfelvételnél elkövetett) visszaélései és termékeik árszabásai kapcsán a vármegyei követek és a városok között. Egyes vármegyei követek már a céhek privilégiumainak eltörlését követelték, míg a városiak az árszabások vármegyei hatáskörből való kivételét szorgalmazták.51 A diétát megelőző időszakban a Helytartótanács kísérletet tett a céhprivilégiumok felülvizsgálatára, ám ezt a munkát az ismételt sürgetések ellenére sem tudta megkezdeni, mivel a céhek ezeket nem küldték meg. III. Károly utoljára 1727 novemberében újította meg e tárgyban kiadott rendeletét. Az ennek végrehajtása körüli bizonytalanság még a következő évben összeült országgyűlésen is érződhetett.52 A budai követek országgyűlési naplója a vita hevében keletkezett latin nyelvű gúnyverset is meg48 Schramek 2018. 1130. p. A szabad királyi városok hadiadóból való részesedése - a kormányzati politikai szándék ellenére - a korszakban viszonylag állandó maradt: 1717-ben az ország hadiadójának 8,23%-át, 1730-ban 7,9%-át, 1741-ben 8,21%—át fizették. 49 BFL IV.1002.ff 3. doboz. Pozsony, 1729. augusztus 4. Michael Peyerl országgyűlési követ levele a városi tanácshoz. (740-744. p.) 50 Mindenesetre Buda város magisztrátusa kiállt követe mellett. Pest városa erre viszonttiltakozást nyújtott be. Ld. erre Pest város átiratát Buda városa által augusztus 13-i megkeresésére: BFL IV. 1002.j 1729. évi iratok. Pest, 1729. augusztus 17. és a budai tanács átiratának fogalmazványát. 51 Az árszabások (limitatio) kiadásának joga a korabeli diétái végzések (1659. évi 11, 1715. évi 79. törvénycikk) értelmében a vármegyék kezében volt: Balogh 1981. 71. p; Tuza 2018. 33, 121. p. 52 Tuza 2018. 41. p.
