Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
Nagy János: Lojális alattvalók és lokális érdekvédők 205 val - kisebb engedményekre rábírni.41 Végül, mondhatjuk, a budaiak szerencsétlenségére, az adóteher újrafelosztásáról az elfajuló viták miatt nem a diétái bizottság, hanem egy uralkodó által delegált udvari konferencia döntött.42 Az országgyűlés legnagyobb botrányt keltő, 1729 augusztusában kirobbant vallásügyi vitájában a város követei természetesen azonosultak a katolikus többség álláspontjával, amikor az adóporták helyesbítésére (rectificatio portarumj kiküldött bizottságba beválasztott protestáns követek megtagadták az úgynevezett dekretális eskü letételét Szűz Máriára és a szentekre.43 A budai követek arról is tudósítottak jelentéseikben, hogy 1729. augusztus 8-án Eördögh György turóci evangélikus és Szentpétery András borsodi református felekezetű vármegyei követeket az országgyűlés elmarasztalta. Utóbbi továbbra is ellenállást tanúsított, ezért Nádasdy Tamás gróf katonái vezették el a vár fogdájába. Azt is tudni vélték, hogy a megítélt büntetéspénz ellentételezésére gyémántgyűrűjét adta a bírák kezéhez. Felháborodottan tették hozzá, hogy „a régi országgyűléseken sem történt hasonló”, hogy az alsótáblára katonai őrséget kelljen kirendelni.44 Annál kellemetlenebbül érinthette Budát, hogy a város evangélikus vallású ügyésze, Bohus Sámuel Pest megyei követként az esküt megtagadók közé került.45 Szeptember 8-án a követek megkönnyebbülten értesítették a magisztrátust, hogy Bohust az országgyűlés felmentette a vádak alól, és visszafogadta tagjai közé.46 A követek megörökítették az utókornak az események hatására Pozsonyban elharapódzó protestánsellenes közhangulatot: idézték Kontor István győri püspöki vikárius jelentését arról, hogy a kálvinisták és lutheránusok az utak mentén állított kereszteket összetördelték és szétdarabolták. Még botrányosabb, hogy megtámadták a plébánosokat és más egyháziakat, akik a betegek vigasztalására siettek. Képviselőik pedig a kancellárnál a két protestáns vallásfelekezet egyenjogúsítását követelték.47 41 Ennek érdekében a városi tanács is utasította követét a levelében felsorolt érvek bizottság előtti előadására: IV. 1002.ff 3. doboz. 1728. augusztus 778-792. p. A bizottság 1728. szeptember 23-án kezdte meg működését: Schramek 2018. 1131. p. 42 A portaszámok módosítását végül egy udvari konferencia végezte el 1729. december 1M. között: Schramek 2018. 1131. p. 43 Az események leírására: Marczali 1898. 126-128. p; Szíjártó 2005. 275-276. p. 44 BFL IV. 1002.ff 3. doboz. Pozsony, 1729. augusztus 11. Johann Georg Mayer és Michael Peyerl követ levele a városi tanácshoz. (757-760. p.) 45 Személyére: Kiss-Nagy J.-Kapitány 2015. 169. p. 46 BFL IV.1002.ff 3. doboz. Pozsony, 1729. szeptember 8. Johann Georg Mayer és Michael Peyerl követ levele a városi tanácshoz (807-808. p.) 47 BFL IV.1002.ff 3. doboz. Pozsony, 1729. szeptember 25. Michael Peyerl követ levele a városi tanácshoz (835-836. p.)
