Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
204 Az érdekérvényesítés eszközei te 18 másik város társaságában elutasította a kormányzati adóemelést.35 Később viszont a városok, így Buda követeinek magatartása ismét lojálissá vált: Buda város követe is támogatta a kormányzat által kért adóemelést.36 Az adókérdés és adóreform kérdésében a tanács többször kinyilvánította követeinek, hogy nem járul hozzá az adóterhek földhöz kötéséhez, mivel ezzel a földbirtokosokat terhelnék meg.37 Az utasítás mögött egyrészt talán a városvezetők azon félelme állt, hogy a város - a kiváltságok értelmében adómentes - belső haszonvételeire (hídvám, sörházak, fürdők, kövezetvám bevételei stb.) is adót kíván kivetni a kormányzat, követelve a várostól e jövedelmek összeírását és az összeírás elküldését.38 Másrészt a nemesi jogértelmezés szerint a város területén lakosi joggal (Inwohner) élőkre ugyanúgy ki kellene vetni az adót a reformok következtében, mint a vármegyékben a majorsági földön élő zsellérekre, ám a város szerint ez az alsóbb réteg a körükben jellemző állandó vándormozgalom miatt nem képezhet szilárd adóalapot.39 Harmadrészt felmerült annak a lehetősége, hogy a városi polgárok által bérbe vett magánföldesúri tulajdonú pusztákra a jövőben kivetendő adót a birtokosok a bérlőkre hárítanák át.40 Mindezek mellett megállapítható, hogy a város követei - a fellelt levelezés szerint - nem a nyilvános adóviták során voltak aktívak, hanem sokkal inkább az egyéni alkudozás lehetőségét keresték a háttérben. Ennek során a város fizetésképtelenségéről igyekeztek az adóporták újrafelosztását végző diétái bizottságot meggyőzni vagy éppen az egyes főméltóságokat - a náluk tett magánlátogatások alkalmá35 OGYK 700.484. 1728. július 24—i ülés jegyzőkönyve [oldalszám nélkül]; BFL IV. 1002 ff 4. doboz. Az 1728-29. évi országgyűlés naplója, 1728. július 24-i ülés (218. föl.) Az eseményekre: Szíjártó 2005. 290. p. 36 A városi tanács az uralkodó által kért 2,5 millió forintos adóösszeg megszavazására utasította követeit 1728. augusztus 19-i levelében, míg az ellenzéki többségű rendek csak 2,4 millió forintig voltak hajlandók elmenni az alkudozásban: BFL IV. 1002.ff 3. doboz. Buda, 1728. augusztus 19. A városi tanács levelének fogalmazványa Johann Georg Mayer számára (267-269. p.) Az 1728-29. évi diéta kapcsán: Szíjártó 2005. 291-292. p. 37 BFL IV.1002.ff 3. doboz. Buda, 1729. június 17. A városi tanács levelének fogalmazványa Michael Peyerl és Franz Xaver Deppré országgyűlési követhez. (673-674. p.) 38 BFL IV.1002.ff 3. doboz. Pozsony, 1729. július 31. Michael Peyerl országgyűlési követ levele a városi tanácshoz az adófelosztó bizottság munkálatairól. (737-738. p.) Személyesen a követ véleménye az volt, hogy Buda városát nem lehet számon kérni belső gazdálkodásáért, hanem csak a hadiadóalapot érintő kérdésekben: uo. Pozsony, 1728.11.28. Michael Peyerl országgyűlési követ levele a városi tanácshoz. (435—436. p.) 39 BFL IV.1002.ff 3. doboz. Pozsony, 1729. március 24. (609-612. p.) Michael Peyerl országgyűlési követ levele a városi tanácshoz, és a városi tanács erre adott válaszfogalmazványa: 1729. március 26. (613-615. p.) 40 BFL IV.1002.ff 3. doboz. Buda, 1728. június 3. Johann Baptist Roth szindikus és Johann Georg Mayer országgyűlési követek levele a városi tanácshoz. (89-92. p.)
