Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
198 Az érdekérvényesítés eszközei Tapasztalataim szerint a városi követek kiküldése és diétái szereplése kapcsán keletkezett források nemcsak jobban árnyalják a köztörténeti összefoglaló munkákban rögzült leírásokat egy-egy országgyűlésről, hanem egy sajátos új látószögből, a „negyedik rend” szemszögéből láttatják a kort. írásomban Buda város kivételesen bőséges 1728-29. évi országgyűlési iratanyaga alapján igyekszem választ adni azokra a kérdésekre, hogy milyen sérelmekkel érkeztek a város követei a diétára, mit sikerült valóra váltaniuk követeléseikből, milyen eszközöket vetettek be érdekeik érvényesítése érdekében, továbbá, hogy kik voltak a város gyakran cserélődő követei. Figyelmet fordítok arra, hogy a budai politikai elit miként viszonyult az országos politikát meghatározó főbb vitatémákhoz (adóreform, adóemelés, vallásügyi viták). Végül megpróbálom meghatározni, hogy Buda városa hol helyezhető el a kor politikai tablóján a „negyedik rend” többi városához képest. Forrásbázisomat Buda szabad királyi város levéltári anyaga alkotja: a követekkel való levelezés, tanácsi és ágensi levelezés, a diétához benyújtott sérelmi listák, illetve az országgyűlési naplók. Különösen a levelezés részletező és leíró elbeszélésmódja nyújt lehetőséget arra, hogy bepillantást nyerhessünk - a hivatalos hangú diétái naplókon túl - azokba a társadalmi gyakorlatokba és a történelmi cselekvők - konkrétan Buda városa politikai elitjének - élményvilágába, amelyek más forrásból megismerhetetlenek.* 5 Előzmények Buda városa 1703-ban szerezte meg kiváltságlevelét. 1708-tól fogva az ebben foglalt jogok érvényesítéséért a diétákon és azokon kívül is állandó küzdelmet kellett folytatnia a vármegyei nemességgel, a többi szabad királyi várossal, a budai vár katonaságával és a kamarai hivatalnokokkal szemben.6 Mindezt a város súlyos katasztrofális anyagi helyzete is megkövetelte: a Rákóczi-szabadságharcot, az ezzel együtt járó pestisjárványt demográfiai visszaesés és gazdasági pangás követte. Ezt csak súlyosbította a város súlyos eladósodottsága7 volt, akivel a budai tanács rendszeres levelezésben állt. Erre: BFL IV.1002.k. A városi kiváltságok visszaszerzése kapcsán kitér jelentőségükre: Kenyeres 2006. 51—52. p. 5 Ennek a kultúrtörténeti megközelítésmódnak a tudományos legitimitását hangsúlyozza: Szíjártó 2012. 55. p. A városi követekhez hasonlóan - a diétái véleményformálás szempontjából periférikusnak tűnő - társadalmi csoport, a szerzetesrendi követek vizsgálata hasonló tanulságokat tartogat: Forgó 2013. 7. p. 6 Nagy J. 2017. 7. p. A kiváltságok mibenlétéről: Kenyeres 2006. 193. p. 7 NagyI. 1957. 121. p.
