Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
Nagy János: Lojális alattvalók és lokális érdekvédők 199 és egy újabb természeti katasztrófa, a Várat és a Halászvárost elhamvasztó 1723-as húsvéti tűzvész.8 A bizonytalan helyzet szülte társadalmi konfliktusok városigazgatási válságot okoztak. A külső tanácsba bekerült vagyonos iparosok (főként tímárok, mészárosok) csoportja és a belső tanácsban domináns, Budát irányító kereskedő tisztviselőréteg között az 1720-1730-as években pattanásig feszült hatalmi harc bontakozott ki.9 A viszályt a város felettes szerve, a Magyar Kamara igyekezett kihasználni, az egyes érdekcsoportokat egymás ellen kijátszva átláthatóbb működést teremteni, rendszeresen ellenőrizni a város pénzügyeit, valamint csökkenteni a felgyülemlett adósságokat. Az e célból sorozatosan kiküldött királyi biztosi vizsgálatok a hivatalban lévő tisztikar esetleges cseréjével, illetve szervezeti reformot hozó újabb instrukciók kiadásával végződtek (1722-23, 1727, 1737). A vizsgált 1728-29. évi országgyűlés előtt nem sokkal, 1727-ben járt a városban a Magyar Kamara két királyi biztosa, Ferdinand Laffert báró és Hunyady József tanácsosok, akik rehabilitálták az öt évvel korábban hűtlen kezelés vádjával elmarasztalt és elítélt Franz Vanossi városbírót és társait. Az újabb várospolitikai fordulat helyreállította a belső tanács belső ügyekben élvezett teljhatalmát: az ennek korlátozására életre hívott százas polgárságot megszüntették, és helyére a magisztrátustól szorosabban függő százas polgárság testületé került.10 Sőt, Vanossi a (helyettes) polgármesteri székbe ülhetett.11 A tanács belső ellenzéke azonban továbbra is hallatta a hangját, még ha az országgyűlési ügymenetbe nem is tudott érdemben beavatkozni. A város diétához felterjesztett sérelmeiben a „pártütők” megbüntetését is kérte az uralkodótól.12 A magisztrátus később is rajta tartotta szemét a Bécsbe és a Német Birodalom más részeibe gyanús célokkal utazgató, a polgárság tanácsellenes kirohanásairól elhíresült Willhelm Matty tímáron és szószólón. Legalábbis erről tanúskodnak a diéta alatt a pozsonyi követekhez és a város bécsi ágenséhez intézett levelek.13 A rendkívül aktív szószóló a hiányosnak mondott városi számadások visszamenőleges, 1724-től kezdődő sorozatának ellenőrzé8 A károk mértékéről és jelentőségéről: Simon 2011. 463-465, 470-471. p; Géra 2014. 400-401. p. 9 Géra 2012. 402-403. p. 10 Bónis 1975. 167. p. 11 BFL IV. 1002.nn 1. kötet l.p. 12 BFL IV.1002.ff 3. doboz. „Gravamina particularia die 13 Junii 1728 personali introporrectus”. Buda, 1728. 13. (5. pont). A kérés a jelek szerint nem talált meghallgatásra, ám a főkolompos Matty szószólót a városi tanács beavatkozására 1730 szeptemberében leváltották: Schmall 1899. II. 244. p. 13 BFL IV.1002.ff 3. doboz. Buda, 1728. május 22. A városi tanács levelének fogalmazványa Johann Georg Mayer és Johann Baptist Roth szindikus számára. (52-59. p); IV.1009.k Buda, 1728. július 24. A városi tanács levélfogalmazványa Schwingheimb bécsi ágenshez.
