Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
180 Az érdekérvényesítés eszközei szorítva vezető szerepre tettek szert Abrudbányán és környékén.7 A korábbi tulajdonosi szerkezet megbomlása újfajta, eddig ismeretlen konfliktusokat szült, ugyanis a korábban Abrudbányán nem ismert8 nemesi kiváltságokkal és kiváló kapcsolatrendszerrel bíró bányavállalkozók megpróbálták saját képükre formálni a helyi gazdasági életet, ez pedig óhatatlanul sértette a régi hagyományokkal bíró bányaváros vezetésének, polgárainak érdekeit.9 Kiváltságok Abrudbánya városa, jóllehet a jól jövedelmező bányák mellett kialakult mezővárosok között a kisebb jelentőségűek közé tartozott,10 széles körű kiváltságokkal bírt. Még az erdélyi nemesércbányászatot szigorú, kritikus szemmel néző Hans Kaufmann sziléziai bányamester, akit a bécsi székhelyű Udvari Kamara küldött ki Erdélybe megvizsgálni a helyi bányászat helyzetét, is kénytelen volt elismerni a 17. század elején, hogy itt folyik az egyik legjelentősebb volumenű aranykitermelés Erdélyben.11 A bányaváros értelemszerűen a helyi bányászatnak köszönhette nemcsak a létrejöttét, hanem kiváltságait is, amelyek közül az elsőket a 15. század második felében részben földesurától, a gyulafehérvári káptalantól, részben pedig a magyar királytól kapta.12 A bányaváros kiváltságairól készült lajstromok hiányosak ugyan, de arra kiválóan alkalmasak, hogy segítségükkel alcsoportokba rendezhessük a város ki7 Ez a jelenség sem egyedi, hasonló folyamat játszódott le a szatmári bányavidék központjában, Nagybányán is, igaz, ott a 16. század végén. Mátyás-Rausch 2017. 128-130. p. 8 Az Erdélyi-érchegység többi városában - elsősorban Zalatnán és Offenbányán — már a fejedelmi korszak elején befolyásos bányavállalkozók irányították a bányászatot, Abrudbányán azonban ez nem volt jellemző a 17. század első feléig. 9 A helyi bányászok szervezete a többi erdélyi bányavároséhoz képest fejlett volt, ugyanis kizárólag Abrudbányáról van adatunk külön communitasról, amely egybefogta a bányászokat (communitas metallicorum et montanistorum Abrudbaniensis). MNL OL F 15 XX. Prot. 143M47L 10 Szász 2008. 127-128. p. 11 Mátyás-Rausch 2017. 192-193. p; Hans Kaufmann idejéből származik az abrudbányai kiváltságokra vonatkozó első összeírás is. Gálfi2017. 331. p. 12 Vö. MNL OL F 234 IX. szekrény Fasc. 56.1. secundo. Az Erdélyi Fiscalis levéltárban több olyan kiváltságlevél is megmaradt 18. századi átiratban, amelynek eredetije már elpusztult. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Mohács előtti gyűjteményében a következő, Abmdbánya városához kapcsolódó kiváltságlevelek lelhetők fel: MNL OL DL 32505, 36400, 105924.
