Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
Varga Szabolcs: Egy főváros születése: Zágráb szerepének változása... 17 természetesen eltiltotta a bánt a további hatalmaskodástól, és mindent megtett Zágráb megtartásáért.27 Július 29-én parancsot adott az Udvari Kamarának, hogy szervezzék meg a Bécs és Zágráb közötti postaszolgálatot, hogy így az ott állomásozó csapatokról naprakész információi legyenek.28 Ez fontos lépcsőfoka volt annak a folyamatnak, melynek révén Zágráb a szlavóniai és a horvát védelmi rendszer fontos logisztikai központjává vált.29 így hiába kérte a Körös városában Erdődy Simon hívására összegyűlt szlavón nemesség Krajna és Karintia rendjeitől, hogy csapataikat Varasd és Zágráb városából vonják vissza, erre nem került sor.30 Sőt Ferdinánd még ez év októberében utasította a krajnai rendeket Zágráb város megsegítésére,31 majd 1530 januárjában megparancsolta a stájer rendeknek, hogy az egyházi javadalmakból érkező bevételek terhére százötven katonát állomásoztassanak a településen.32 Úgy tűnik, hogy legkésőbb 1529-ben a zágrábi püspök kiszorult a saját városából, és bár még évekig küzdött a Habsburg uralom ellen, leginkább Csázmán és Dombrón tartózkodott. Zágráb irányítását a harcedzett Pekry Lajos királyi kapitány vette át, aki 1531 -ben már királyi főhadparancsnok volt Szlavóniában, majd báni helytartóként egészen 1537-ig Ferdinánd egyik fő támaszának számított a tartományban.33 Pekry zágrábi segítője az „igazi álláshalmozó” Ripacs Péter zágrábi kanonok, varasdi főesperes, a zágrábi káptalan adminisztrátora (majd vikáriusa) és őfelsége udvari familiárisa volt.34 O lehetett a Habsburgpárti egyháziak vezetője Zágrábban, akinek szolgálatait az uralkodó 1534-ben knini püspöki kinevezéssel honorálta.35 Ripacs 1507-től volt a káptalan tagja, impediat cives ipsos iuxta privilegia sua.” 1529. június 18. Zágráb. Pásztor János Ferdinánd királynak. Laszowski XII. 35. p. 27 Uo. 34—35. p. 28 Uo. 41. p. 29 Miként a szlavón nemesek 1537 decemberében megfogalmazták, Zágráb volt a legalkalmasabb a katonai utánpótlás szállításának szempontjából akár Horvátország, akár az osztrák tartományok felől. „De locis verő, ad que ipsa victualia convehi et ubi collocari possint, videtur nobis, ut collocentur victualia una pars Zágrábié, quo et ex Croacia, si quid haberi poterit, et ex provinciis maiestatis vestre tam per aquas, quam per terrain conportari possunt et rursus per terram et aquam demitti.” Sisic 1915. 94. p. 30 Laszowski XII. 54-56. p. 31 ÖStA FHKA Hoffinanz-Ungam RN 1. Konv. 1529 fol. 26-27. 32 Laszowski XII. 58. p. 33 1530. augusztus 31. Zágráb. Pekry Lajos „regie maiestatis capitaneus generalis” Hans Katzianemek. Laszowski XII. 80. p; Pálffy 1997. 282. p; Varga 2010a. 795. p. 18. lj. 34 Laszowski XII. 67, 69, 73, 82-83, 92-93, 104-105. p. 35 ETE II. 372-373. p.
