Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
18 Városi jogok így szinte korelnök volt a testületben, és utolsó tíz évében, egészen 1539-ben bekövetkezett haláláig rendületlenül kitartott királya oldalán.36 A Zágrábban állomásozó katonaság létszámáról folyamatos pontos adataink nincsenek, így nem tudjuk, hogy az 1530-ban tervezett százötven fő ténylegesen megérkezett-e. A zsoldfizetésért felelős hadi fizetőmesterek hivatalszerű működése csak az 1550-es évekre alakult ki, de néhány adatunk akad arra nézve, hogy 1531-ben és 1533-ban például Hans Peigerzhaimer (Paygershammer) friauli fizetőmester feladata volt a Niclas Graf zu Thum vezette zágrábi helyőrség ellátása.37 Ezekből az ad hoc ügyekből nőttek ki a különböző állandó intézmények, amelyek végül magukkal hozták 1538-ban az úgynevezett régi horvát végvidék (alte krabatische Grenze) megszervezését Krajna és Karintia finanszírozásában, illetve tizenöt évvel később a szlavón vagy más néven vend végvidék (windische Grenze) felállítását Stájermark pénzügyi támogatásával.38 Zágráb értelemszerűen az utóbbinak lett mind fontosabbá váló igazgatási központja. A végvárrendszer megszervezését a folyamatos oszmán nyomás kényszerítette ki ebben a régióban is. 1536-ban elesett Pozsega és immár Kőrös megye keleti felét fenyegették az újabb és újabb támadások. A katonai vereségek miatt félő volt, hogy egész Szlavónia elveszik, ezért Ferdinánd 1537-ben egy komoly hadjárattal akarta stabilizálni a helyzetet. A Hans Katzianer által vezetett Habsburg seregek azonban október 9-én a Diakóvárhoz közeli Gara településnél hatalmas vereséget szenvedtek. Ennek következményeképp az uralkodó parancsára jelentős változások történtek. Az addig Zágrábot is kézben tartó Pekry Lajos kegyvesztetté vált, és a tartomány élére legkésőbb december 4-én Nádasdy Tamást nevezte ki horvát-szlavón bánnak, majd néhány nappal később Keglevics Pétert rendelte mellé társul.39 A zágrábi harmincadokat, melyeket Pekry Lajos és Székely Lukács irányítottak, most a Magyar Kamara alá szervezték, és Bornemissza Pál királyi titkár, illetve Paulus Posel feladata lett a hivatalok átvétele és a hadiadó beszedésének megszervezése.40 Döntéséről Ferdinánd Zágráb városát is értesítette.41 A bánok beiktatására az 1538. január 6-án Körös városában megrendezett tartományi gyűlésen került sor, ahol döntöttek 36 Ivancan 496. életrajz. 37 Laszowski XII. 112, 114-115. p; Kenyeres 2007. 91. p, különösen 27. lj. Peigerzhaimer neve még 1541 tavaszán a bihácsi kapitányság katonáinak mustrájakor és zsoldosztása során is felbukkant. Stanic 2020. 193. p. 38 Pálffy 1996. 178-184. p. 39 Sisic 1915. 124-125. p. 40 Varga 2010a. 805-806. p. 41 Sisic 1915. 129. p.
