Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Az érdekérvényesítés eszközei

156 Az érdekérvényesítés eszközei volt-e köztük szolgálati férőhely: előfordult, hogy egy polgár azért vásárolt házat a külvárosban, hogy vincellérének biztosítson lakhelyet. A többi vizsgált kolozsvári közül négynek két háza volt, kettőnek pedig 1-1. A tisztségviselők egy része a városban fizetés helyett adómentességet élvezett, egy ház adója alól kapott mentességet libertinusként/szabadosként.128 1639-ben Csanádi Antal és Wendrich Pál már nem élt, és Samariai Jó Mihály sem szerepelt az összeírásban. A többiek közül négyen két dika alatti adóösz­­szeget fizettek: Stenczel Ferenc fél dikát, Szakái András ötnyolcadot, Linczegh háromnegyedet, Puelacher másfelet. Kettő és négy dika között Kovács Gáspár, Bácsi István, Benedek deák, Filstich Ferenc szerepelt, a négy fölöttiek közé a vizsgáltak közül egyedül Váradi Miklós tartozott. A vizsgált csoportból az 1639-es összeírásban is szereplő nyolc főből hatnak egy háza, Stenczel Fe­rencnek a házán kívül egy sütőháza volt, csak Puelacher István rendelkezett három házzal. Tehát a korábbiakhoz képest 1639-ben többen tartoztak az alsó két adózási kategóriába. 1649-ben Wendrich Pál és Csanádi Antal kivételével összesen tízen voltak életben a vizsgált kolozsváriak közül. Közülük négyen fizettek két dika alatt, Puelacher István és Samariai Jó Mihály fél dikát, Linczeg János egyet, Szakái András egy és ötnyolcadot, Stenczel Ferenc a két dika alatt fizetők közül a legtöbbet, egy és háromnegyedet. A középső vagyoni csoportba tartozott ek­kor Fejérvári Benedek deák, Kovács Gáspár és Filstich Ferenc: mindannyian két-két dikát fizettek. A legvagyonosabbak közé tartozott Bácsi István örököse négy és egynegyed dikával, Váradi Miklós négy dikával. Váradi Miklósnak és Szakái Andrásnak két-két háza volt, Stenczel Ferenc és Kovács Gáspár lakó­házon kívül egy-egy sütőházzal szerepelt az adójegyzékben, a többiek pedig egy-egy ingatlannal. Az adójegyzék szerint 1647-ben a kolozsvári polgárokra dikánként már 20 forint adót róttak ki.129 Azt látjuk általában, hogy a kolozs­váriakat az országgyűlésen képviselő városi hivatalnokok - bíró, királybíró, esküdtek többsége - a középső vagyoni kategóriákba tartoztak, akik azonban megfelelő hivatali tapasztalattal bírtak, és jól eligazodtak a város és a fejede­lemség politikai életében. Hol, melyik fertályban helyezkedtek el a házaik? Bácsi István főtéri háza fia házának említése kapcsán kerül elő,130 Brétfőben, Kövespadon, Fenesen, Kőmáiban szőlője, a Farkas utcában sütőháza volt, az utca fölött pedig szán­tófölddel rendelkezett.131 Fejérvári Benedeknek szintén volt a főtéren, a Nagy 128 Kiss 2003. 215. p. 129 1647-KvTanJk 1/7. 3-19. 130 MNL OL F 15 Prot. XXIII. 51 r. 1628. szeptember 17. 131 Kovács Kiss 2012. 112, 159, 291,464. p.

Next

/
Thumbnails
Contents