Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Az érdekérvényesítés eszközei

Jeney-Tóth Annamária: „Expediáltuk a Fejérvári Gyűlésre uraimékat”...155

1630-1631

1639--1640

1649

név

adó őszházak

adó

házak

adó

házak

szege125

száma

összege

száma

összege

száma

Fejérvári Benedek

2,5

bérlő

3

1

2

1

Filstich Ferenc

3,25

1

2

1

Kerekes Wendrich Pál

1,375

2

Kovács Gáspár

3

1

2

1

2

1+1

Linczegh János

0,25

bérlő

0,75

1

1

1

Puelacher István

1

5

1,5

3

0,5

1

Samariai Jó Mihály

0,5

1

Stenczel Ferenc

0,5

1+1

1,75

1+1

Szakái András

0,5

1

0,625

1

1,625

2

Váradi Miklós

6

1

6

1

4

2

Csanádi Antal már nem élt ekkor, hasonnevű fia adózhatott.

A kolozsvári polgár „ az ő állapotja, sorsa, öröksége, és kereseti szerént igazán ” megállapított adót fizetett.126 A fenti táblázat a város tizenkét jelentős polgárára kirótt adó mértékét, valamint a tulajdonukban lévő házak számát mutatja. Az adót a vonásigazítók állapították meg, akik közül négy a százférfiak, négy pedig a tanács tagjaiból került ki. 1630/1631-ben Filstich Ferenc és Stenczel Ferenc még nem szerepelt a város adójegyzékeiben, Linczegh János épp akkor készült házasodni vagy frissen házasodhatott, ekkor még bérlőként adózott. Ugyanúgy, ahogy a kevesebb adót fizetők csoportjába tartozó Fejérvári Benedek deák is bérlő volt az összeíráskor. A legalacsonyabb adóösszeget, mindössze fél dikát fizette Szakái András; Samariai Jó Mihály, Puelacher István és Wendrich Pál 1,5 dika alatt adózott. Kettő dikát vagy ennél többet fizetett Bácsi István, Kovács Gáspár és Fejérvári Benedek bérlőként kettő és három között. Csanádi Antal és Váradi Miklós 6,5 fél dikával adóztak ekkortájt. 1632-1635 között általában egy rovásra 13-15 forintnyi adót róttak ki egy évben a vonásigazítók.127 A házak száma szerint Puelacher Istvánnak volt a legtöbb, szám szerint öt háza, de a legtöbb ház után a bérlők adóztak. Kérdés, hogy

126 Kiss 2003. 205. p.

127 KvSzám 20A/III. 172, 202, 261.