Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
JENEY-TÓTH ANNAMÁRIA „EXPEDIÁLTUK AZ FEJÉRVÁRI GYŰLÉSRE URAIMÉKAT” GONDOLATOK KOLOZSVÁR VÁROS KÉPVISELETÉRŐL A RÁKÓCZI-KORI ORSZÁGGYŰLÉSEKEN (1630-1660) Linczigh János kolozsvári polgár így írt emlékiratában: „Ittem anno 1659 esztendőben választattam ismét az polgárságnak tisztire, ez esztendőben három ízben viselvén az hagyott bíróságot. Egy ízben Besztercére az ország gyűlésére menvén öt hétig az királybíróval, az bírónak képét viseltem, másodszor az bíró beteg lévén, az városban harmadfél hétig viseltem, harmadszor gyűlésre lévén az bíró, ötödfél hétig az városban érette viseltem. Ebben a tanulmányban annak járunk utána, hogy mit jelentett Kolozsvár városa és polgársága számára jelen lenni az országgyűléseken. Kolozsvár, Kubinyi András terminológiáját követve, az Erdélyi Fejedelemség kerített és kulcsos városai közé tartozott, a középkori Magyar Királyság királyi szabad városainak egyike volt, Bethlen Gábor „ civitas nostra regia ”-nak nevezte.2 Azonban a kitüntetett szerep, amelyet a város Bethlen Gábor fejedelemsége alatt betöltött, a Rákóczi fejedelmek korszakában megváltozni látszott. Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy a város a korszak országgyűlésein hogyan tudta előadni érdekeit, milyen érdekképviseletről beszélhetünk a harminc év alatt, és hogy a városlakók érzékeltek-e változást az országgyűlések lefolyása, gyakorisága szempontjából. Obomi Terézt idézve: „A városi rend kifejezéssel is találkozunk az országgyűlési iratokban, holott Erdélyben a városoknak sem volt önálló rendi képviseleti joguk. Amint az közismert, az erdélyi nagy városok többsége a szászok territóriumán helyezkedett el, és ily módon a szász rendi nemzet tagjai, a szászok törvényhatósági követei képviselték őket is a rendi gyűléseken. Ezek a képviseletek azonban, tekintettel a szász városok meghatározó politikai súlyára a renden belül, voltaképpen mégiscsak városok érdekképviseletét jelentették. ”3 Obomi arról is ír, hogy a városok a 17. században néhány esetben egyeztettek, megítélésem szerint azonban többnyire csupán gazdasági kérdésekben.4 Az Erdélyi Fejedelemség városainak kapcsolata a fejedelmi hatalommal, valamint az országgyűlésen elfoglalt pozíciói időről időre változtak. Részt vet-1 Linczigh 1990. 178. p. 2 Oborni 2006. 139. p. 3 Oborni 2018. 201. p. 4 Uo. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xv. 2020.137-177. p.
