Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
138 Az érdekérvényesítés eszközei tek az országgyűléseken, Bethlen Gábor korszakáig az egyes fejedelmek újra és újra megerősítették városi kiváltságaikat,5 amire az 1630 utáni korszak folyamatossága miatt már nem volt szükség. így a város és polgársága elvileg kevéssé volt kiszolgáltatva fejedelemnek. Ugyanakkor itt kell megjegyeznünk, hogy a székely városok és más közösségek, például a kézművesek, nagyon sok privilégiumot kaptak I. és II. Rákóczi György fejedelemsége alatt.6 Trócsányi Zsolt erre a felemás helyzetre mutat rá, és elemzi az országgyűléseken részt vett városok névsorát. Trócsányi a székváros mellett elkülönítve külön csoportként kezeli a nagyobb városokat: Kolozsvárt, Váradot, Marosvásárhelyt és Debrecent.7 A másik két csoportot a sóbányavárosok és a többi város alkotja. Jelen tanulmány záró korszakhatára 1660., bár Várad eleste után Debrecen helyzete is nehezedett, és nem véletlen, hogy Kolozsvár helyzetében is változások álltak be 1665-ben, ez azonban már egy másik korszak. Vagyis a négy város alkotta csoportban nincs ekkor sem igazi csoportkohézió, később már maga Kolozsvár sem tartozik ide. Követküldésre értelemszerűen annak a városnak volt joga, amelyiket meghívták.8 Az Erdélyi Fejedelemségben évente csak egy országgyűlést rendeztek 1622 óta,9 az országgyűlés előtt legalább egy hónappal illett a fejedelemnek a meghívókat kiküldeni.10 Kolozsvár város levéltára több Bethlen-kori meghívót őriz,11 de a két Rákóczi fejedelem is Bethlenhez hasonlóan járt el. 1642. december 15-én Rákóczi György arról értesítette a kolozsvári tanácsot, hogy a generális gyűlést januárban tartják meg, amikor portai követ beérkezése is várható.12 „A haza közönséges javára” hívta II. Rákóczi György a városiakat Szent Mihály havának második napján Désre partiális gyűlésre.13 Az országgyűlések többségét 1657-ig Gyulafehérváron rendezték. 1619-et követően, Bethlen Gábor uralkodása alatt ritkán tartottak másutt gyűléseket, a Rákóczi-koriak többségének annál is inkább kiváló helyszíne lett a székváros, 5 Pl. a 17. században Rákóczi Zsigmond. 1608. február 18. Erdkirkv DVD 7. 246b-248b; Báthori Gábor 1609. január 5. ErdKirKv DVD 9. kötet 2-3; Bethlen Gábor 1614. január 31. ErdKirKv DVD 10. kötet 104-108. Továbbiakat a korszakból ld. Oborni 2006. 154. p. 6 Jeney-Tóth 2004; Pál 2003; Trócsányi 2005. 47—48. p. 7 Trócsányi 1976. 31. p. 8 Uo. 9 Uo. 23. p. 10 Uo. 11 Országgyűlési meghívók Bethlen Gábor idejéből: EOE VII. 373,431, 509. p. Az 1616. évi segesvári, az 1617. évi fehérvári és az 1619. évi áprilisi országgyűlésre: EOE VIII. 89. p. 12 KvLtFasc. III. 318. 13 KvLt Fase. III. 360. 1657. augusztus 21. Szamosújvár.
