Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
VÁROSI JOGOK VARGA SZABOLCS EGY FŐVÁROS SZÜLETÉSE: ZÁGRÁB SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSA HABSBURG (I.) FERDINÁND (1526-1564) KORÁBAN* A középkori magyar várostörténeti kutatások az elmúlt évtizedekben Kubinyi Andrásnak köszönhetően a korabeli Magyar Királyság egész területére többé-kevésbé egységesen alkalmazható módszertannal zajlanak, és ez alapján elmondható, hogy a Szlavóniában fekvő Zágráb már a késő középkorban is az ország egyik központi településének számított. A város középkori múltjáról szóló, 2008-ban megjelent tanulmányom azzal a kitekintéssel zárult, hogy a „Mohács utáni években Zágráb szerepe még inkább felértékelődött. Ferdinánd király számára Zágráb és ezen keresztül Szlavónia megtartása kulcskérdéssé vált”, és így nem véletlen, hogy a város a kora újkorban vitathatatlanul a régió központjává fejlődött.1 Ez a megállapítás véleményem szerint ma is megállja a helyét, ám tételes bizonyítása eleddig váratott magára. Jelen tanulmányban arra keresem a választ, hogy vajon milyen eseményeken és változásokon keresztül lett Zágráb Habsburg (I.) Ferdinánd király idejében a régió egyik legfontosabb városias települése. Milyen új hatások érték ebben a korban, hogyan alakította sorsát az uralkodói akarat, az oszmán hódítás és a régió nemesi önszerveződése. A forrásokból ugyanis ez a három, egymással szorosan összefüggő markáns hatás mutatható ki, amelyek mélyreható változásokat idéztek elő a város életében. Az oszmán előrenyomulás megállítása és az ország stabil irányítása érdekében ugyanis Ferdinánd mind több szálon igyekezett biztosítani a város hűségét, így a Habsburg várospolitikai rendszeren belül kirajzolódik egy felülről jövő integrációs törekvés, amely fokozatosan a dinasztia hatalmának támaszai közé illesztette be Zágrábot. Másrészt szintén a török támadás egyik következményeként a város a fokozatosan zsugorodó és átalakuló Szlavónia nemesi társadalmának vált az egyik legfontosabb politikai központjává, ahová a rendek mind rendszeresebben jöttek össze politikai, A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO 896 20) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-5 kódszámú Új Nemzeti Kiválósági Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült. Itt köszönöm meg Oross András bécsi levéltári delegátusnak a tanulmány megírásához nyújtott segítségét. 1 Varga 2008a. 265. p. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xv. 2020.11-34. p.
