Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
118 Az érdekérvényesítés eszközei 4. ábra. Ajándékok csoportjai Az élelmiszereken belül a hal és a bor volt a leggyakoribb. A hal önállóan 332 ajándékozásnál, különböző kombinációkban (például hal, bor és zsemle) pedig még további 104 esetben jelenik meg. Fogyasztástörténeti információként megjegyezhető, hogy a leggyakoribb halfajta a ponty és a csuka volt. Emellett számos további halfajta is szerepel: máma, pisztráng, fenékjáró küllő, viza, botos kölönte, folyami menyhal, keszeg, fogas, süllő, balin, tokhal és angolna. A második leggyakoribb ajándéktípus a bor volt, amely önmagában 169 esetben, illetve valamilyen kombinációban 99 esetben mutatható ki. Legtöbbször kizárólag a mennyiségét adták meg, minőségére ritkábban van adatunk. Általában csak azt jelölték meg, hogy az évi vagy egyéves bort adományoztak-e, illetve elvétve szerepel, hogy vörös- vagy fehérborról volt-e szó. Mindössze hat ajándékban szerepel sör. A zsemlék és kenyerek mellett kis esetszámmal előfordulnak még gyümölcsök, így alma, körte, mogyoró, dió, cseresznye, meggy, narancs (pomarantz) és szőlő (weinbeer), illetve húsok (tyúk, nyúl, kakas és vaddisznó), végül elvétve zöldség, fűszer. Az élelmiszereknél gyakran közük azok árát is, amiből ártörténeti adatokat nyerhetünk. Korábban már említettem, hogy az ajándékokból áttételesen következtethetünk a királynék ízlésvilágára. Emellett olyan információkat is elénk tár a forrás, miszerint Roggendorf főhadparancsnok kedvelte a vaddisznót, vagy hogy Erdődy Simon zágrábi püspöknek kakassal kedveskedett a város. Megtudhat
