Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Az érdekérvényesítés eszközei

Tózsa-Rigó Attila: Pozsony érdekérvényesítési és kommunikációs stratégiája... 119

juk továbbá, hogy milyen volt 1535-ben az országos főméltóságoknak felszolgált karácsonyi étrend. Zárásképp pedig ízelítőt nyerünk arról, hogy milyen lehetett egy reprezentatív - és kiadós - reggeli étkezés (fruemal), amelyre a pozsonyiak nagyszombati, soproni és breslaui polgárokat hívtak meg 1541 késő tavaszán. Főtt és sült húsok, többek között tyúkhús került terítékre zsemlével és kenyérrel. Az ételekhez ürmöst (wermuet) és más borokat szolgáltak fel. A húsokhoz járt még retek, petrezselyem, citrom (limoni), rizs, körte, hagyma, hal, sajt, káposzta vagy fűszer, tejföl (milchrom) és holipni (holhippen, általában édes, ropogós ostyafajta) is.69

A jövőben a legfontosabb feladat az elemzések folytatása lesz az időbeli keretek kiterjesztésével és a forrás további részeinek a beemelésével. Az ily módon gyarapodó adatbázis vizsgálata azonban már egy másik tanulmány témája lesz.

Levéltári források

Archív hlavného mesta Bratislavy, Magistrát mesta Bratislavy Kammerbücher

(A MB MmB K)

Hivatkozott irodalom

Baraczka 1965.

Beke 1993.

Bogdán 1991.

Baraczka István: A hazai pénzrendszerek és pénzek történetéhez (1540-1560). Levéltári Közlemények, 36. (1965), 2. sz. 235-254. p.

Beke Margit: Oláh Miklós tevékenysége az esztergomi érseki székben. (1553-1568). In: Kezdés és újrakezdés. A Szent Adalbert székesegyház és Oláh Miklós jubileuma. Szerk. Uő. Budapest, 1993. (Strigonium Antiquum 2.) 19-24. p.

Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Budapest, 1991.

69 AMB MmB K 93 föl. 100.