Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Ordasi Ágnes: Térfoglalás. A fiumei(?) Delta megszerzésének stratégiái
ORDASI ÁGNES TÉRFOGLALÁS A fiumei (?) Delta megszerzésének stratégiái 1896 nyarán Mattievich József fiumei lakos és két társa orgazdasággal egybekötött lopást követett el a Delta-farakhelyen.1 Az ügy kapcsán a fiumei és a horvát igazságügyi hatóságok illetékességi összeütközésbe kerültek, mivel a vitatott hovatartozású területet a magyar, a fiumei és a horvát felek egyaránt sajátjuknak tekintették.2 Erdély Sándor igazságügyi miniszter közbenjárására Khuen-Héderváry Károly horvát bán kivételesen hozzájárult, hogy Mattievichék ügyét a fiumei királyi törvényszéken folytassák le,3 hiszen a tárgyalások nem a bűnösök felelősségre vonásáról, hanem a Delta hovatartozásának eldöntéséről (vagy kerüléséről?) szólnak. Az ügy valószínűleg összefüggésben lehetett az újabb kikötő bővítési igényekkel és a ténnyel, hogy nem sokkal korábban kereskedelmi miniszteri utasításra a Tengerészeti Hatóság a MÁV rendelkezésére bocsátotta a Baross Gábor-kikötő Deltával összefüggő területeit.4 A Delta sajátos jogi és kritikus közbiztonsági viszonyaiból kifolyólag Mattievich története nem tartozott az egyedi esetek közé, így alkalmas a Deltakérdésből származó problémák megismerésére. Tanulmányomban ezért a Delta-kérdés értelmezésére, valamint igazi értékének és szerepének meghatározására törekszem. Tehát azt mutatom be, milyen funkciókat töltött be a terület, és mit jelentett a magyar miniszterek, a horvát báni kormányzat, a fiumei kormányzók, a fiumei képviselőtestület vagy éppen kereskedők számára, milyen érdekek fűződtek megszerzéséhez. Miként jelent meg a fiumei lakosok mentális térképén, és milyen vélemények, előítéletek fogalmazódtak meg róla a közvéleményben. Mindemellett arra is igyekszem választ kapni, hogy a Delta-kérdés vajon valódi problémának tekinthető-e, és ha igen, milyen értelemben, illetve ha nem, felfogható-e egy esetleges, a horvátokkal szembeni rivalizálásra alkalmas elvi kérdésnek. Vizsgálni kívánom, hogy 1 A Fiumara-csatorna és a Rjecina-folyó közt található síkfelszínű, raktározásra alkalmas földterület. 2 További problémát jelentett, hogy a magyar és horvát törvények eltérő módon szankcionálták a bűntettet. 3 MNL OL K 26 873. cs. 1910. XXVII. t. 7364/1899. 5205. a. sz. XXXI. t. ad 7364/1899. 4 Uo. 13312/1898. 12941. a. sz. XXIX. t. 44803/IV. K.M. 1896. május 26. A Baross Gáborfakikötővel, mólóval, hullámgáttal és zárógátakkal együtt. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xiv. 2019.47-67. p.
