Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Ordasi Ágnes: Térfoglalás. A fiumei(?) Delta megszerzésének stratégiái
48 Tanulmányok a kialakult érdek- és nézeteltérések, (vagy éppen egyezések és együttműködések), milyen szinteken jelentkeztek, és milyen jellegű kérdéseket vetettek fel. Munkám további fontos részét képezi a különböző érvelési stratégiák, valamint konfliktuskezelési módszerek ábrázolása s azon pontok bemutatása, amelyek az esetleges megegyezést rendszerint lehetetlenné tették. A Delta keletkezése és meghatározása A fiumei Delta keletkezésének története Fiume 1848-as Josip Jelacic bán általi elfoglalásáig, illetve 1853-ig vezethető vissza, amikor a korábban a Magyar Királysághoz tartozó multietnikus Fiúmét a szomszédos horvát Susak községgel egyesítették. Az intézkedés azonban nemcsak a két település azonos, báni közigazgatás alatti összevonását jelentette, hanem magával vonta a Fiumara (Rjecina)-folyó határfunkciójának megszűnését is. így lehetőség nyílt arra, hogy a folyót egy nagyszabású folyószabályozás keretén belül új mederbe tereljék. A beavatkozást5 a Fiumara (Rjecina) gyors eliszaposodása következtében kialakuló gyakori árvizek tették szükségessé, amelyek Fiume városát is fenyegették. A folyó vizét a kincstár tulajdonát képező Brajdicán át vezették az Adriába, a tengertől elzárt korábbi medret pedig hajók kikötésére használták. Az új mederbe terelt folyó megőrizte a Fiumara (Rjecina) elnevezést, míg a régi, elpocsolyásított rész Fiumara, vagy Morto (Holt)-csatoma, a köztük található földsáv,6 pedig Delta néven épült be a köztudatba.7 Noha úgy tűnt, a természeti akadályokon átmenetileg sikerült felülkerekedni,8 a két község életében 1861 márciusától új típusú problémák jelentkeztek: míg Fiume közvetlenül császári irányítás alá került, addig Susak változatlanul horvát terület maradt, és megszűnt a kikötőváros része lenni.9 Határként a régi Fiumara (Rjecina)-folyót, vagyis a Fiumara-csatoma medrének közepét tekintették, azonban a Delta hovatartozása és a rajta található kincstári ingatlanok sorsa továbbra is tisztázatlan maradt. A fennálló helyzet az 1868-as horvát-ma-5 A munkálatok 1854-1855 között zajlottak. 6 Míg Fiume területe a korszakban 19,57 km2-t, addig a Delta 1881-ben 0,019152 km2-t, 1884-ben 0,026684 km2-t, 1921-ben pedig már 0,114 km2-ttett ki elsősorban a folyamatos feltöltéseknek köszönhetően. 7 DAR JU 5 Ált. ir. 18.eln/1886. 377. d. 8 MNL OL K 26 873. cs. 1910. XXVII. t. 353/1885. 353. a. sz. II. t. Mindennek ellenére az árvizek, igaz, kisebb mértékben, de továbbra is fenyegették a területet. Jól példázzák ezt a városi képviselőtestület 1884. évi panaszai, valamint az 1894. és az 1909. évi áradásokról szóló jelentések. DAR JU 5. Ált. ir. 8.eln/1881. ad 8./1881.eln. N. 1670. 377. d.9
