Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Bodovics Éva Judt: Kié itt a (köz)tér? A folyómeder mint köztér használatának gyakorlata Miskolcon a 19. század végén
BODOVICS ÉVA JUDIT KIÉ ITT A (KÖZ)TÉR? A folyómeder mint köztér használatának gyakorlata Miskolcon a 19. század végén Tanulmányomban a köztér egyik szinte minden településen előforduló, ugyanakkor kevéssé kutatott típusáról, a folyó/patakmederről lesz szó, amelyet Miskolc példáján keresztül kívánok tüzetesebben megvizsgálni. A meder- s tágabb értelemben a folyóhasználat sokáig a vízhasználat tárgykörébe tartozott. Ha várostörténeti munkákban szó is esett a településen keresztülfolyó, vagy a határában található vízfolyás hasznosításáról, akkor is általában a víz, mintsem a meder használata és az abból kifolyólag előálló konfliktusok vizsgálata állt az értekezések középpontjában. Következésképpen alig akad olyan történeti munka, amely a medret, másképp fogalmazva a teljes vízfolyást és annak használatát vizsgálná. A kömyezettörténeti kutatásokon belül, amelyek egyenlő felekként s egymást kölcsönösen alakító entitásként kezelik az emberi és környezeti folyamatokat, a folyótörténet (river history) némi lemaradással küzd a többi, felkapottabb témával szemben (pl. éghajlattörténet, történeti katasztrófakutatás). Ez az új aldiszciplína igyekszik teljességében megragadni az ember és környezete együttélésének időben folyamatosan változó, egymást kölcsönösen alakító folyamatát.1 Azok a témák, amelyeket a különféle történészi megközelítések eddig szétszórtan mutattak be (pl. vízhasználat, higiénia, csatornázás, árvizek, folyószabályozás, hadviselés/hadászati stratégia stb.), most hosszú időintervallumban (akár több száz évet átfogóan), diakrón és szinkrón módon kerülnek górcső alá a folyótörténeti munkákban. Tanulmányomban a környezet és társadalom dinamikus kölcsönhatásának szemléletét alkalmazva a 19. század végi Miskolcon vizsgálom meg a mederhasználat formáit, az annak kapcsán kialakult konfliktushelyzeteket és lehetséges megoldásaikat. Ez az időszak több szempontból is izgalmasnak mondható. Egyrészt a város az 1870-es évektől indul el a polgárosodás útján, amelynek nemcsak eszméi, hanem konkrét eredményei is megjelennek a megyeszékhelyen. Szépen gyarapodott, fejlődött, külsejében is várossá érett Miskolc. Ugyanakkor ebben az időszakban egy hosszabb, szárazabb periódus után számtalan 1 Mauch-Zeller 2008. * Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xiv. 2019. 69-85. p.
