Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Beregszászi Balázs: A magyaróvári Városkapu tér kialakítása és nevezetességei
Beregszászi Balázs: A magyaróvári Városkapu tér kialakítása és nevezetességei 89 4278 fő lakta, 1910-ben pedig már 5259 lakossal rendelkezett.2 A történelmi belváros Lucsonnyal képezte a középkori magot, a múltban ez bonyolította le a forgalmat. Ez a gyártelepek miatt változott meg. Északnyugat felől a Hirtenbergi Tölténygyár (1899), délnyugat felől a Lőporgyár (1913) létesült. Egyik terület felé sem rendelkezett a város megfelelő utakkal, csak gyalogjárókkal. A Tölténygyári út (Lajtaszer) és az újtelepi gyalogjáró a Levéli útra (Grábner Emil utca) vezetett. A lőporgyárt a békeidőben gyárteleppé alakították át, majd kezdett gyárvárosi jelleget ölteni, és a fejlődő üzemek az egész város népességének növekedésére kihatottak. A háború után, 1920-ban 7100 fő, 1930-ban viszont már 8584 fő élt a városban.3 Még a háború idején terv volt a belső Pozsonyi útról a Levéli útra való átkötés, azonban ez elmaradt. Magyaróvárnak vasúti összeköttetése nem volt, csak a szomszédos Mosonnak 1855 óta, de az is messze. Az I. világháború után a közúti gépjárműforgalom, mind a személy, mind pedig a teherforgalom felerősödött a Magyaróváron átvezető Budapest-Bécs állami országúton. Cél volt az élénkülő közúti gépjárműforgalomnak a város belsejébe terelése és ott megtartása. A Városkapu tér vonatkozásában a városfejlesztés célja a két gyártelep felé vezető utak kialakítása volt 1930-ban a Lőporgyár nyomán létesült Ipartelep, majd fél évszázad múlva a Tölténygyár4 elé épült Mofém-telep felé.5 A temető A jelenlegi téren keresztül haladt Moson felől a Buda-Pozsony-Bécs közötti országút, mely a város falai és az azt körbeölelő Lajta folyó mellett vezetett észak felé. Ezt hívták Belső-pozsonyi útnak, mely a várost nyugatról kerülte el. Ez ma a temető előtti parkoló és az Ady Endre utca. A tér jelenleg is létező és a 20. századi tereprendezést megelőző legkorábbi létesítménye a magyaróvári régi temető. Létrehozása a 18. század második felére tehető, megelőzte Mária Terézia 1775. évi temetőrendeletét. Magyaróváron a római katolikus templom mellől helyezték át a temetőt a falon, a Lajtán (Stadtgraben), de még az országúton is túlra. 1889-ig kizárólag a katolikus hívők temetője volt. A feltámadt Krisztus tiszteletére szentelt kápolnája és halotti kamrája 1774-ben épült három magyaróvári polgár adományából.6 Többszöri 2 Mosonvármegye-Magyaróvári Hírlap (továbbiakban: MvmMH), 1911. március 25. 3 MNL GyMSM GyL V.B.1903 1939/3635. 4 A gyár későbbi neve: Magyaróvári Fémszerelvény gyár, rövidítve Mofém-gyár. 5 MNL GyMSM GyL V.B.1901 1926/112. 6 Ivánéi Ede: Magyaróvár monográfiája. Kézirat, é. n. 9. p.
