Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Gyimesi Emese: A városi tér gyermekszemmel. Pest-Buda a 19. század közepén
Gyimesi Emese: A városi tér gyermekszemmel 39 Ez a rovat ugyanakkor a korabeli sajtó szenzációvadász gyakorlatainak paródiájaként is felfogható, amely gyakran az apró történéseket is hírértékkel ruházta fel. A Tarka Müvekben szereplő szövegtípusok nemcsak Pest városi tereire reflektáltak, hanem néhány erdélyi település jellemzőire is. Az idősebb testvér, Horvát Attila Szakaszok erdélyi utamból címmel vezetett rovatot. Ebben az útirajzban Kolozsvár képe összehasonlító perspektívában jelenik meg: „Még néhány posta állomást hagyunk hátra s bennt leszünk Kolozsvárban. Azon városok után melyeket eddig láttam Erdélyben Kolozsvárt is egy kis ronda városkának képzeltem. De mennyire megcsalatkoztam, Kolozsvárt én egy igen élénk és csinos városnak találtam. A piaczok igen élénkek, itt láttam több különös erdélyi viseletét. Különösen jól hat az idegenre, hogy nincs meg benne az, mi a nagyobb városoknál; a barátságtalanság, alig lakik itt az ember egy hétig a városbeliek már mind ismerik, s viszont ő is a városbelieket.”43 A nagyvárosokra vonatkozó megjegyzés azt mutatja, hogy a tizennégy éves fiú érzékelte azokat a jellemzőket, amelyeket az egyén szempontjából a nagyvárosi kultúra fő jellemzőiként tartanak számon: a tartózkodást és az elidegenedettséget. Georg Simmel klasszikus írása a tartózkodó attitűdöt a metropoliszokat jellemző általános pszichológiai sajátosságként tartja számon, amely meghatározza az ott élő emberek mentalitását.44 Horvát Attila írása Kolozsvárban épp azt értékeli, hogy a nagyvárosi életstílussal szemben más a helyi mentalitás. A szövegből kiderül, hogy a fiatal fiú képes egy tágabb városhálózat egyik elemeként, összehasonlító szempontból tekinteni Kolozsvárra, amely élénkebb és izgalmasabb város a szemében, mint az általa addig megtapasztalt erdélyi városok, ugyanakkor a nagyvárossal szembeni előnyének tartja, hogy a közeli érzelmi kapcsolatok megmaradtak a városlakó egyének között. így Kolozsvár az ideális város mintájaként konstruálódik meg a szövegben, ahol mind a városi kultúra pezsgése, mind a személyes ismerkedésre való lehetőség adott. A pesti séták és a kolozsvári utazás leírásai egyaránt azt mutatják, hogy Szendrey Júlia gyermekei érzékelték a különböző nagyságú városok közötti különbségeket, a magyarországi városhálózat egyes elemeinek egymáshoz való viszonyát, és éppen különböző tapasztalataik, élményeik, valamint olvasmányaik45 alapján tudtak árnyalt képet alkotni a városi életről. 43 Gyimesi 2019. 190-191. p. 44 Símmel 1903. 15. p. 45 A gyermekek rendszeres újságolvasók voltak, a Fővárosi Lapokat különösen kedvelték. Mivel a korabeli sajtóban sűrűn jelentek meg városleírások, valamint a nagyváros-kisváros összehasonlítás is gyakori volt, jó eséllyel gyanítható, hogy a fiúkban élő városképre olvasmányaik is komoly hatást gyakoroltak.
