Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Gyimesi Emese: A városi tér gyermekszemmel. Pest-Buda a 19. század közepén
40 Tanulmányok A város reprezentációi: London és Pest A gyermeki nézőpont alapvetően meghatározta a Tarka Művekben található szövegek szempontjait és narratíváit. A Horvát fiúk máshogyan olvasták a város jeleit, mint a felnőttek, más jelenségek észlelésére voltak érzékenyek, így másként tapasztalták meg a városi környezetet. A gyermeki szemszög főként akkor vált hangsúlyossá, amikor az európai városhálózat léptékében hasonlítottak össze két várost, Londont és Pestet. A korabeli nyomtatott sajtó imitálása és a gyermeki látásmód egyaránt hatást gyakorolhatott arra, hogy Pest növekedésének és gyors fejlődésének víziója eltúlzott, szinte mitikus a tízéves Horvát Árpád által írt szövegben: „London és Pest közt csak azt a hasonlatot lehet feltalálni, hogy XVIII. század közepén mind a kettő csak jelentéktelen város volt. S hol most az utczákat emberek sokasága lepi el, ott másfél század előtt szarvasok békák tanyáztak és bölömbikák bömböltek [...] De mind e mellett Pest előhaladása bámulatos. Ha veszi az ember, hogy 100 év előtt mint nézett ki Pest, alig lehetne ráismerni. A szép Lipótváros helyén csak nádas mocsárok voltak, és hol most emberek nyüzsögnek ott ősapáink vadászatokat tartottak szarvasok, lúdak, s bivalyokra.”46 A gyermeki nézőpont olyan túlzásokat eredményez a szövegben, mint például a 18. századi London jelentéktelenségéről vagy a 18. századi Pest szélsőséges elmaradottságáról, az urbanizált városi környezet teljes hiányáról és az elképzelt ősi, természeti állapotokról szóló állítás. A múlt ilyen szélsőségesen túlzó ábrázolása feltehetően pont azért kell a szöveg retorikájába, hogy a jelenre vonatkozóan megkonstruált, virágzó és dinamikusan fejlődő város képe annál hatásosabb legyen. Noha a szövegekben főként az utóbbi városimázs jelent meg, a fiatal szerző a jelen keretei között is érzékelte a két város, London és Pest közötti különbségeket, különösen a népességszámra és a városi közlekedésre vonatkozóan: „De hadjuk a multat s térjünk a jelenre. Míg Londonban 2 millió 500 ezer ember tolong ide oda, addig Pesten 140 ezer ember népesíti be az utczákat. S míg Londonban 10 ezer omnibus jár kel ide s tova, addig Pesten 300. Pesten a két part közt két hajó tartja fel a közlekedést, addig Londonban 300 hajó van csupán e czélra!”47 Az utolsó mondat közvetlenül a Dunára mint határvonalra (edge) utal, amely elválasztja Budát és Pestet, ezért ezek összekötése a városi infrastruktúra feladata, amelynek szempontjából London és Pest között markáns különbséget érzékeltet a szöveg. 46 Gyimesi 2019. 190. p. 47 Uo. 190. p.
