Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Gyimesi Emese: A városi tér gyermekszemmel. Pest-Buda a 19. század közepén
Gyimesi Emese: A városi tér gyermekszemmel 37 öreget - ezerszer köszöntőm! Felírat- vagy határozatpárti-e? Te tudom, hogy a határozathoz szítasz!” A gyermekek levelezésében is megjelent a Habsburgellenesség, igaz, nagyon finom formában, csupán az idézőjellel érzékeltetve: „A «felséges» pár tiszteletére rendezett kivilágítás igen szép volt, különösen a dunapart.”34-írták 1866. február 10-én. Az Ideiglenes Képviselőház nemcsak a Horvát-fiúk szemében bírt igen erőteljes ideológiai jelentéssel, az új épület jelentős szimbolikus és politikai üzenetet közvetített a városlakók számára. A korabeli folyóiratok rendszeresen tudósítottak az építkezésre vonatkozó eseményekről, a Vasárnapi Újság például arról írt, hogy nem volt még olyan építkezés Pesten, amelyet ekkora figyelem övezett volna, és amelyhez ennyi remény és vágy kötődött.35 Horvát Árpád már idézett naplórészletében egy fontos kulturális és társadalmi intézményről is szó esett: a kávéházról. Budapestet gyakran nevezték a kávéházak városának a 19. századtól fogva egészen az 1940-es évekig. A Horvát Árpád által említett, a budai hídfőnél található kávéház minden valószínűség szerint a Lánchíd kávéház volt, amely 1864 óta működött a Fő utca és a későbbi Clark Ádám tér sarkán.36 Nagyon népszerű és forgalmas hely volt, éppen központi pozíciója miatt, ráadásul a kávéház előtt volt a ló vasút és az omnibusz megállója, ezért a város egyik fontos csomópontjaként (node) értelmezhető. Az ilyen típusú csomópontok, útkereszteződések, amelyek a közlekedés során megszakítást jelentenek, Lynch szerint kiemelt jelentőséggel bírnak a városlakó számára, mert ezek a helyek döntéseket generálnak.37 Elméletében az ilyen csomópontok differenciáit és bonyolult stratégiai pontok, amelyekbe a megfigyelő beléphet.38 Pest-Buda kulturális életében a kávéházak általában is társasági központoknak tekinthetőek, de a Lánchíd Kávéház a város közlekedése szempontjából is csomópontként működött. Az omnibuszok itt kaptak harmadik lovat, és az 1856-ban megnyitott Alagúton keresztül folytatták útjukat Krisztinavárosba, így funkcionálhatott ez a kávéház fontos stratégiai pontként mind a város társasági életében, mind közlekedésében. 34 35 36 37 38 Gyimesi 2019. 154. p. A magyar képviselőház uj épülete. Vasárnapi Újság, 1865. 503-504. p. Gundel-Harmath 1979. 242. p. Lynch 1960. 72. p. Lynch 1960. 72. p.
