Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Gyimesi Emese: A városi tér gyermekszemmel. Pest-Buda a 19. század közepén
GYIMESI EMESE A VÁROSI TÉR GYERMEKSZEMMEL Pest-Buda a 19. század közepén Hogyan érzékelték és hogyan használták a gyermekek a városi teret a 19. században? Hogyan reflektáltak arra a városélményre, amelyet a gyorsan változó és növekvő Pest-Buda látványa nyújtott? Noha számos kutatás foglalkozik a gyermekkor történetével és gyermekirodalommal, ennek a kérdéskörnek a térbeli vonatkozása jóval kevesebbszer kerül a figyelem középpontjába.1 A városi környezet gyermekekre gyakorolt hatását leginkább kortárs kontextusban kutatják a várostervezés, a gyermekpszichológia és fejlődéspszichológia területén.2 Holott a térhasználat vizsgálata a 19. századi nagyvárosok esetében hoszszú múltra tekinthet vissza. Edgar Allen Poe, Charles Baudelaire és Walter Benjamin műveiben megjelenik egy klasszikus/tipikus figura/alak, akinek kulcsszerepe van a városi élet megértésében és érzékletes bemutatásában: a flâneur, a figyelmes kószáló, akit rendszerint felnőtt férfiként képzeltek el.3 Mivel aflâneur fő tevékenysége a szabad, spontán sétálás és a városi jelenségek megbámulása, szemlélése, a női vagy gyermek flâneur hosszú időn keresztül elképzelhetetlen volt a kutatók számára, legalábbis 19. századi kontextusban.4 Ennek oka a városi nyilvánosság kérdéskörével kapcsolatban oly sokszor idézett „elválasztott terek elmélete” (concept of separate spheres), amely szerint a középosztálybeli nők az otthon elszigetelt terébe voltak zárva, míg a nyilvános városi tér egyértelműen a férfiak birodalma volt.5 Ebben az elméleti keretben a nők és a gyermekek számára kijelölt helyként az otthon intim, védett tere jelent meg, annál inkább, minél magasabb társadalmi pozícióval rendelkező, minél gazdagabb családról volt szó.6 Ezen érvelés szerint a nők és a gyermekek nem léphettek ki a privát szféra határai mögül, ennél fogva nem sétálhattak a város* A tanulmány angol nyelvű változata 2015-ben jelent meg: Gyimesi 2015a. 1 Ariès 1960; Hanawalt 1993; Pollock 1983; Pollock 1989. 2 Lynch 1977; Karsten 2005. 3 Baudelaire 1995, Benjamin 1986. 4 Dennis 2008. 144-178. p; Gleber 1999. 69. p. 5 Dennis 2008. 151. p. 6 Adams-A.van Slyck 2004. 187. p. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xiv. 2019. 29^16. p.
