Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Recenziók
Gerhard Péter: Deszkafalak és potyavacsorák 281 Gerhard Péter Deszkafalak és potyavacsorák. Választói magatartás Pesten a Tisza Kálmán-korszakban Budapest, 2019. Korall. (Korall Társadalomtörténeti Monográfiák 10.) 371 p. Gerhard Péter 2015-ben védte meg doktori disszertációját, amelynek bővített és átdolgozott változata Deszkafalak és potyavacsorák. Választói magatartás Pesten a Tisza Kálmán-korszakban címen jelent meg 2019-ben a Korall Társadalomtörténeti Monográfiák sorozat 10. köteteként. A monográfia gerincét három fővárosi választókerület, a belvárosi (IV.), a terézvárosi (VI.) és a Ferencvárost és Kőbányát is magába foglaló IX. választókerület három országgyűlési képviselőválasztásának (1878, 1881, 1884) társadalomtörténeti elemzése adja, vagyis az egyes pártok szavazói bázisát alkotó választópolgároknak és azok társadalmi státusának a meghatározása, valamint a választói magatartás elemzése áll a kutatás középpontjában. Gerhard kiinduló hipotézise, hogy „a választójoggal rendelkezők körében is lehet különböző érdekek és értékek artikulációjával számolni”, így fő célkitűzése annak vizsgálata, hogy „a választójoggal rendelkezőket tömörítő társadalmi csoportok pártpreferenciái között volt-e érdemi különbség, és ez magyarázható-e bizonyos érdekképviseleti stratégiákkal” (16. p.). A konkrét választások kijelölését a forrásadottságok szabták meg. A választáskutatás, a választói magatartás kutatása a politikatudomány és a hagyományos politikatörténet népszerű ága, mely könyvtárnyi szakirodalmat termelt Magyarországon is. Mi adja hát Gerhard munkájának - ha nem is újdonságát, de - különlegességét? Véleményem szerint a kutatás empirikus megalapozásában és a módszerében rejlik az a specifikum, ami miatt a Korall annak ellenére is vállalkozott a munka megjelentetésére, hogy annak több részlete megjelent már különböző folyóiratok hasábjain.1 A monográfia a bevezetést és az összegzést leszámítva hat fő fejezetre oszlik, amelyek logikus sorrendben követik egymást. Az első nagyobb fejezet az Elméleti keretek címet viseli, de e fejezet ismerteti a választói magatartás hazai historiográfiáját is, valamint összegzi a felmerülő módszertani és forráskritikai problémákat. Sajnos az első fejezet első alfejezetéből, mint azt annak címe - Szempontok a dualizmus kori magyar pártrendszer politikai szociológiai, illetve társadalomtörténeti vizsgálatához - is jelzi, hiányzik a vezérfonál, amelyre fel lehetett volna fűzni a mondandót, ezért túlságosan széttartó lett a gondolatmenet. Ennek részben az az oka, hogy a választói magatartás kutatása olyan bonyolult interdiszciplináris viszonyrendszerbe illeszkedik, ahol legalábbis a 20. század eleje óta rétegződnek és hatnak egymásra különböző társadalomtudományok, elsősorban a politikatudomány 1 A monográfia előtanulmányai: Gerhard 2008, 2010, 2011, 2017. * Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xrv. 2019.281-288. p.
