Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Recenziók
Készéi András: A középfokú oktatás felekezeti változatai... 275 Készéi András A középfokú oktatás felekezeti változatai és társadalmi háttere a 19. század első felében Pesten Budapest, 2018. Korall. 342 p. Jacob Hyrtl közismert rézmetszete díszíti Készéi András újabban megjelent monográfiájának címlapját. Az illusztráció több szempontból is találó választás. A pesti Duna-parton sorakoznak az impozáns házak, templomok, középületek, a láthatólag sodró erejű folyót pedig birtokba veszik a csónakok, a pontonhídon átkelők vagy épp a parton korzózók. Az elegáns polgári miliőt aztán hirtelen felváltja a nem sokkal odább kezdődő pusztaság, az ember által nem zavart, az elterülő, békés folyammal és hegyekkel tarkított csodás táj. Ez az 1832-ből származó pillanatkép kifejező erővel szimbolizálja Pest akkori közelmúltját, jelenét: a település néhány emberöltő alatt vált jelentéktelen városkából európai ismertségű vásárközponttá, s a hazai városfejlődés legfőbb katalizátorává. A kötet által tárgyalt időszakban, a 19. század első felében Pest már kétséget kizáróan a legfontosabb magyar település, Budával párban külön kategóriát képez a településhierarchiában. A döntően kereskedelmi és igazgatási funkciói révén megerősödött, nem kifejezetten ipari jellegű Pest népessége a 18. század eleji 4 ezerről a reformkor utolsó szakaszában 100 ezerre nőtt. A szédítő tempó kisebb időszakaszban is érvényesült: az 1848. évi 102 ezres lakosságszám közel a háromszorosa volt a negyven évvel korábbinak. Mindez nyilván komoly nyomot hagyott a település társadalmi szerkezetében. Ezt a változást két, egymással sok tekintetben összefonódó szálon bontja ki a szerző. Részint megváltozott a régi előjogok világa. A nemesi és polgárjoggal nem, ámde vagyonos, tekintélyes pénz- és kapcsolati tőkével rendelkező, innovációra szívesen vállalkozó kereskedők, iparosok éppúgy egyre nagyobb befolyásra tettek szert, mint az egyre bővülő és fontosabbá váló igazgatási feladatok gördülékenységéért felelős tisztviselők, honoráciorok. Egy új polgárság körvonalazódott, amely új életformával s nem utolsósorban a régi, kiváltságos polgári elemek ehhez való igazodási igényeivel, törekvéseivel párosult. A másik, ezzel szoros kapcsolatban álló módosulás a pesti társadalom felekezeti összetételében következett be. A korábban domináns katolikus egyház elveszítette kiemelt szerepét Pest arculatának alakításában. A 19. század elején még 93% körüli volt a római katolikus lakosok településen belüli aránya. A reformkor legvégére ez az arányszám 77%-ra csökkent, miközben negyven év alatt az evangélikusok lélekszáma 16-szorosára, a reformátusoké pedig a 11-szeresére nőtt. Szerényebb volt a zsidó vallású lakosok növekedési üteme - „csak” nyolcszoros -, ám egyedül ők alkottak népes tábort már az 1800-as évek elején is: az akkor 1600 fő körüli létszámuk 13 ezer fölé nőtt. így a reformkor végén a 102 ezres Pesten közel 80 ezer római katolikus, több mint 13 ezer zsidó, közel 3500 lutheránus, 1600 református és mintegy 1000 görögkeleti vallást követő élt. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xiv. 2019. 275-280. p.
