Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Műhely - Mátay Mónika: Beszélő Házak Kőszegen. A módszerről
236 Műhely század első felében, mit jelentett a kiegyezés, az I. világháború, a német, majd a szovjet megszállás vagy a Rákosi diktatúra a város életében? Tonio Andrade a mikro- és a globális történelem szükséges összekapcsolására emlékeztet, pontosabban arra, hogy a globális történetírás nem épülhet pusztán modellekre és elméletekre. Arra figyelmeztet, adaptálni kell a mikroszkopikus és a biografikus megközelítést, a kiüresedett, emberidegen teóriákat valódi élettel kell megtölteni, meg kell mutatni a drámát, szenvedést, érzelmeket. Ezt a felfogást akár globális mikrotörténelemnek is lehet nevezni.28 Carlo Ginzburg egy közelmúltban írt tanulmányában szintén a mikroszintü és a globális közötti kapcsolatot hangsúlyozzák, a helyi kontextus különössége alkalmat ad arra, hogy újragondoljuk az univerzális történeti folyamatok általános kérdéseit.29 Jogi csaták: antropológiai értelmezés Ahogyan ez a mikrotörténeti feldolgozásokban is látható, a 20. századot megelőző korokra vonatkozóan, de sok esetben még ebben a késői időszakban is az egyik legkitűnőbb forrástípus, ahol a hétköznapi hős megszólal, vagy legalábbis tetten érhető, ráadásul aktív, cselekvő szerepben ragadható meg, a bírósági, peres irat. Csak kivételes esetben vezettek naplót, és keveset leveleztek egymással az egykor élt városlakók, s ha mégis, inkább csak a 19-20. században. így személyiségük, gondolkodásmódjuk, társas kapcsolataik vagy akár életstratégiáik gyakran a bírósági forrásokban ragadhatóak meg. A jogi dokumentumok dinamikus, gazdag világba engednek betekintést, melyet az egymással perlekedők jogtudata, személyisége, s persze anyagi lehetőségei, társadalmi és kulturális helyzete határoz meg. Ahogy a nemesség, úgy a városi polgárok életének is inherens része volt a jog, s azok a kísérletek, stratégiák és manipulációk, amelyeket kimunkáltak és nap mint nap alkalmaztak életviszonyaik javítására. Úgy is mondhatjuk, hogy egy-egy örökösödési pereskedés, adóssági vagy válóper sikeres lezárása az érvényesülés meghatározó útjának számított, és sokan voltak, akik ezen az úton jártak. Természetesen a büntetőjogi eljárások is alkalmasak az életpályák egyes, ráadásul drámai mozzanatának bemutatására, s ezen keresztül az egyéni viselkedés, a jó vagy rossz döntések értelmezésére. A Beszélő Házak kutatásban is alapvető forrástípust képviselnek a jogi dokumentumok, amelyek nagy segítségünkre vannak bizonyos életutak rekonstruálása során. 28 Ld. Andrada 2010. 574. p. 29 Ld. Ginzburg 2016.
