Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Műhely - Máté Zsolt: Pécs helyrajza az 1546. évi török adójegyzék alapján
Máté Zsolt: Pécs helyrajza az 1546. évi török adójegyzék alapján 211 Mindenesetre az iszlám régiókban szokásos teljes összeírásra Magyarországon már nem tértek vissza. Olyan defterre, amelyből átfogó topográfiai vonatkozások szűrhetők le Halil magyarországi működését követően, az 1550-es évektől már nem számíthatunk. Pécs esetében tehát szerencsés a helyzet, mert az 1546-ra tehető defter fennmaradt, és magyar nyelvű fordítása rendelkezésünkre áll.8 A problémát a török összeírási rendszer egységei, az úgynevezett mahallék szokták okozni. Az arab eredetű mahall a (a törökben mahalle) szó körzetet, negyedet, tömböt jelent. Mivel a szokásos magyar topográfiai egységektől, az utcától, tértől eltér, az értelmezésében némi zavar tapasztalható. Fekete Lajos így fogalmazott:9 „A mahallén a törökök nem pontosan utcát vagy teret értettek, hanem háztömböt vagy házcsoportot. Határai nem voltak olyan határozottak és élesek, mint az utcáké vagy téré, hanem különböző utcákra szétfolytak.” Olyan, nyilvánvalóan téves értelmezés is előfordul, amely szerint a magyar városokban a „török hódoltság első felében [...] egy központi városmag körül kialakuló zegzugos sikátorok és terecskék, apró házikók zavaros halmazából előálló városrészek, az úgynevezett »mahallék« kifejlődhettek.”10 11 Természetesen ezt nem fogadhatjuk el. Az oszmánok nem építették át a magyar városokat. Erre semmilyen régészeti vagy műemléki adat nem utal. Dzsámikat, moszkékat, medreszéket (iskola), fürdőket építettek, de alaptalan feltételeznünk, hogy azokban a városokban - így például Pécsett -, amelyeket harc nélkül foglaltak el és nem dúltak fel, a foglalás után 2-3 évvel (1546) jelentős városszerkezeti átépítést hajtottak volna végre. Az összeírások sajátossága abból származik, hogy „a török városszemlélet szerint [...] az utcák nem összekötik, hanem szétválasztják a két oldalán épült házcsoportokat.”11 A mahalle tehát egy vagy több háztömbből álló, körüljárható körzet. A továbbiakban a történelemtudományból és az oszmanisztikából származó fenti ismereteket és a történeti topográfiában általában nem alkalmazott - terület- és településkutatási - mérnöki ismereteimet, méreteket összekapcsolva kísérlem meg a defterekben megbújó topográfiai összefüggéseket térképre vinni. A feladat még így is sokismeretlenes, összetett. A sokváltozós lehetőségek egyidejű átlátása nem lehetséges. Az egyes részfeladatokra koncentrálva, azok lehetőségét vagy kizárhatóságát vizsgálva a feltehető változatok szűkítésének módszerét követtem. 8 Vass 1996. 67-70. p. 9 Fekete 1944. 110. p. 10. sz. jegyzet. 10 Borsos 1955. 66. p. 11 Vass 1979. 21. p.
