Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Műhely - Máté Zsolt: Pécs helyrajza az 1546. évi török adójegyzék alapján
212 Műhely Először is, ha igaz az, hogy a kezdeti adóösszeírás minden házat (háztartást) tartalmazott, ahogy ezt a deftert közlő Vass Előd is állítja,12 akkor meg kell néznünk, hogy ez az 540 ház mekkora területen helyezkedhetett el. A középkori Magyarországon a városi telek nemcsak házhely volt, hanem egyben jogintézmény is. A kialakított telek hosszú időn át a városszerkezet legállandóbb eleme volt. A polgárjog feltétele volt egy városi telek tulajdonlása, ehhez számos jog tartozott: szabad mozgás, vámmentesség, adókötelezettség és például általában egy egységnyi (jugerum) külterületi föld használata is. Erről a defterközlő is említést tesz.13 A városjog kezdetben eredményesen tiltotta a telkek felezését, osztását. Persze voltak összevont nagyobb telkek is, de egy-egy területen a jellemző méretükkel - az egész telkek és a láthatóan osztott telkek — lehetőséget adnak egy eredetinek feltételezhető telekosztás, illetve telekszám kikövetkeztetésére.14 Pécsről sajnos középkori térképünk nincs, a legkorábbi Joseph de Haüy francia hadmérnök 1687-ben készült felvétele. (1. ábra) A településkutatók általános véleménye szerint Pécs falakon belüli szerkezete a középkor óta lényegében nem változott.15 A Haüy-térkép szerint azonban a mai helyzettől alapvető eltérés, hogy 1687-ben a városfal belső oldalán és a püspökvár város felőli oldalán változó, mintegy 20-50 m beépítetlen, a védekezést szolgáló glacis (gyepű) volt, amelyet azóta beépítettek. Természetesen a vizsgálatban erre tekintettel kell lennünk.16 Ismerve a kőből, téglából épült középkori magyar városok műemléki feltárását (Buda, Sopron, Kőszeg) és néhány adatot Pécs műemlékeiről, nem tévedünk nagyot, ha a mai térképből17 kiindulva, a glacis és a felezett vagy harmadolt telkek korrekcióját figyelembe véve (két fél vagy három harmad telket egy egészként számítva) megbecsüljük, hogy18 a középkori Pécs falai hány házat foghattak közre. A számolást tömbönként elvégezve összesen 518-at kapunk. Ez nem áll messze az 1546. évi defter adatától (540). Nem is fontos, hogy ez az eredmény mennyire pontos, hiszen többféle közelítést alkalmaztunk, de nagyságrendi tévedést nem követhettünk el. 12 Vass 1996. 67. p. 13 Uo. 14 Holl 2011. ír legrészletesebben az eredeti városi telkek állandóságáról, osztásáról. 15 Ld. pl. Fedeles 2013b 87-89. p; Sudár 2013. 102. p; Petrovics 2015. 173-187. p. 16 Uo. 91. p. 17 Fedeles 2013a 120. p-t követő térképmellékletét használtuk. 18 Máté 1988. Buda esetében a telekszám a maival, kis eltéréssel, megegyezik.
