Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Kiss Dávid: Ünnep a falanszterben. 1957. május 1. előzményei
Kiss Dávid: Ünnep a falanszterben 195 Majd következett 1946. május 1. Gyakorlatilag a teljes rendezvényt az MKP és az SZDP bonyolította le, bár a Baloldali Blokk jegyében részben bevették az NPP-t is. A pártok budapesti kerületi, üzemi alapszervezetei kerületenként, illetve üzemenként együtt masíroztak végig Budapest utcáin, kifejezve ezzel a két párt szoros kapcsolatát.30 A gyárak stb. felvonulói különböző kocsikra épített installációkat vittek.31 A postások egy telefonközpontot szereltek fel. Gyerekek, sportolók, szakmák mellett az értelmiség is felvonult, Rákosi esti, a Győrffy Kollégiumban tett látogatása során az is szóba került, hogy ők nem voltak sokan. A felvonulók Tildy Zoltán köztársasági elnök rezidenciája előtt is elhaladtak, aki az erkélyről integetett a tömegnek. Az SZDP RG „elit alakulata”, a Stromfeld Gárda is végigmasírozott a főváros utcáin.32 A „nagy menetelés” 9-16 óra között zajlott. A Hősök terén az emlékmű előtt állították fel a dísztribünt, amelyen Rákosi, Szakasits és Veres Péter foglalt helyet. Az Andrássy úton Tildy Zoltán és Kossá István integetett a tömegnek. A felvonulást beszédek nem követték, a tömeg a Városligetbe és az Angol Parkba ment el 30 A Budapesti Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (BSzKRT), a MÁV forgalom, a MADISZ, a sportolók, az Elektromos Művek és a Gázgyár meneteltek önállóan, a többiek a kerületek kötelékében vonultak fel. Találkozási pontok: I. kerület: Horváth-kert; II: Széli K. tér-Lövőház u sarok; III: Zsigmond tér. IV: MKP Városház utca-Kapolnay utca, az SZDP-sek a Semmelweis és a Királyi Pál utcákban, a házmegbízottak a Molnár utcánál, az Országgyűlés a Kossuth L. utca és a Múzeum körút sarkánál találkozott. V: Váci úton a Marx tér felé, az RG felvonuló egységeivel közösen. VI: a Podmaniczky út és az onnan nyíló utcák, VII: a Teréz körút és a Rottenbiller utca közötti utcákban. A VII. kerületben: a Tisza K. és a Teleki tér, a Kálvária, Rákóczi, Sándor és Mária T. terek. AIX. kerületben a két munkáspárt mellé a pártonkívüliek is csatlakoztak. A Haller utca és a Ferenc tér, a Mester utca és a Bakáts tér voltak a főbb gyülekezési pontok. X: Mázsa tér; XI: Gellért tér, XII: Alkotás és Hegyalja utca sarok. XIII: A Váci úton az Aréna úttól Újpest határáig. XIV: Stefánia út és Thököly út sarok. A Csepeli üzemek dolgozói a munkahelyükön gyülekeztek. Újpesten a Városház téren és a Váci úton, Pestszentlőrincen a Hősök terén, a Kistex pályán és a Jókai téren. Az NPP tagjai az Andrássy út 25. szám alatti székházuktól csatlakoztak a tömeghez. Sokan a találkozási pontokra a munkahelyeikkel vonultak fel. (A magyar dolgozók határtalan lelkesedéssel ünnepelték országszerte a szabad május elsejét, Szabad Nép, 1946. május 3. 1. p.) Az anyák és a gyermekek, illetve több szervezet, pl. a Szabadságharcos Szövetség és az SZT külön egységben vonult fel. (https:// filmhiradokonline.hu/watch.php?id=6139. Utolsó letöltés: 2019. szeptember 20.) 31 Például: „A bürokráciát jelképező íróasztal előtt Horthy-mandarinok késői utódja, a reakciós tisztviselő terpeszkedik, de mögötte fenyegetően emelkedik a hatalmas termetű munkás alakja. Dús ételek mellett kövér, nagyfejű, minden dolgozó előtt ismeretes, jelképes alak szundikál, domború hasán összetett kezekkel. De felette sokatmondóan himbálózik a bitófa kötélhurokja. A fasizmus legundorítóbb varangya, a háborús uszítok dédelgetett kedvence, milliók gyilkosa, Franco” A magyar dolgozók határtalan lelkesedéssel ünnepelték országszerte a szabad május elsejét. Szabad Nép, 1946. május 3. 1. p. 32 Uo.
