Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Kiss Dávid: Ünnep a falanszterben. 1957. május 1. előzményei
196 Tanulmányok ezt követően szórakozni, ahol zenés-táncos és sportesemények várták őket.33 A résztvevők pontos létszámáról eddig nem kerültek elő források. A közös MKP-SZDP, és rendszeres tömegmegmozdulások sokakban gyanút kelthettek, így még 1946. május 1. előtt foglalkoztak ezzel, és összegezték a főbb politikai törekvéseiket. Az ünnepre készülő két párt vezetősége április végén a Sportcsarnokban közös vezetőségi ülést tartott, amelyen Rákosi és Szakasits mondott beszédet. Utóbbi az elhamarkodott fúzió veszélyeire hívta fel a figyelmet: „Ezt az egységet megőrizzük és továbbfejlesztjük mindaddig, amíg el nem érkezik az ideje annak, hogy a két munkáspárt egybeolvadjon.” Az együttműködést ugyanakkor szorgalmazta.34 A Népszava május 1-jei számába írt vezércikkében is hasonlókat fejtegetett: „[az együttműködés] csak akkor lehet zavartalan és bizalomteljes, ha egyik oldalon sem vetik fel a két párt teljes egyesülésének, fúziójának kérdését. [...] Most még jó ideig mind a két pártra szükség van.. ,”35 A Szabad Népben a munkásegység mélyítését, a kisgazdáktól a reakciósok eltávolítását, (ezen már dolgozott a HM KATPOL, azaz Katonapolitikai Osztály), tisztogatást, a bankok államosítását tárgyalták. A gazdasági bajokon belül az acél- és szénhiány problémájának a megoldását ecsetelték, de a Szovjetunió dicsérete sem maradhatott el.36 1946. szeptember 7-9. között tartotta a kisgazdapárt a parasztnapokat, ennek során a résztvevők öt oszlopban gyakorlatilag egész Budapesten átvonultak, mintegy 200 ezer fő érkezett a Hősök terére, ahol több FKgP vezető is beszédet mondott. Lényeges, hogy több NPP-i politikus is szerepet vállalt ebben. Mindez válasz volt a Baloldali Blokk létrehozására és a korábbi MKP-SZDP közös rendezvényekre.37 1947. május 1-jét a korábbiakhoz képest még szervezettebben rendezték meg, ebben az évben lett ismét munkaszüneti nap.38 Az eseményre több házat feldíszítettek, vörös szőnyegeket stb. lógattak ki az ablakokon, reggel 6-kor 33 Az ország milliói öntudatos lelkesedéssel ünnepelték május elsejét. Népszava, 1946. május 3. l.p. 34 Munkásegység; A két munkáspárt együttműködése a demokrácia biztosítéka. Népszava, 1946. április 30. 1. p. 35 Szakasits Árpád: A felszabadulás szocialista ünnepe. Népszava, 1946. május 1. l.p. 36 Májusi kiáltvány. Szabad Nép, 1946. április 28; A magyar dolgozók határtalan lelkesedéssel ünnepelték országszerte a szabad május elsejét. 1946. május 1. l.p. 37 Az 5 oszlop útvonala a következő volt: 1. Széna tér-Margit krt.-Batthyány utca-Kossuth híd Országház tér- Alkotmány utca-Bajcsy-Zsilinszky út-Andrássy út. 2. Móricz Zsigmond krt.-Bartók Béla út-Szabadság híd-Kálvin tér-Múzeum krt.-Rákóczi út-Baross tér- -Rottenbiller utca-Vilma Királyné út. A 3. az Orczy térről indult, a 4. a Váci útról, és az 5. az Erzsébet királyné útjáról. (Izsák 1986. 97-100. p; Földesi-Szerencsés 2003. 125-128. p.) 38 Horváth 2007.
