Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Kiss Dávid: Ünnep a falanszterben. 1957. május 1. előzményei
192 Tanulmányok Rákosi Mátyás!” „Éljen a nemzeti hadsereg!” „Szabad Nép a mi újságunk! Hatezer új előfizetőt a Szabad Népnek!” A rendezvényen a szovjetek, valamint az Ideiglenes Nemzeti Kormány (INK) tagjai is megjelentek, de csak a Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetői szólhattak az egybegyűltekhez. Munkás dalárdák énekeltek, szavalatok hangzottak el.21 Az emlékmű letakarására a tanácsköztársasági ünnep óta nem volt példa. A jelszavakból és a felszólalók személyéből is látszik, hogy az MKP és az SZDP túlreprezentált volt a rendezvényen. Kossá István, az első felszólaló a gyárak vezetésébe és a termelésbe is beleszólást követelt.22 A „semmittevők” elleni fellépést sürgette, a hivatalok megnyitását a munkásság előtt. A haladó szellemű értelmiséggel össze kell fogni, a földeket meg kell művelni - hangsúlyozta. Kiemelte, hogy szerinte a Dunántúlra menekült nyilasokat népbíróság elé kell állítani. A feloszlatott nyilas szervezetek vagyonának egy részét a szakszervezeteknek javasolta átadni. Kossát Rákosi Mátyás követte az emelvényen, aki ekkor még a földreform fontosságáról és a Szovjetunió győzelméről szólt, továbbá a reakció és a fasiszta maradványok elleni harcról beszélt, a reakció kicsi, ám befolyásos csoportját emlegette. Az SZDP-vel történő összefogást lényegesnek tartotta, akárcsak azt, hogy a gyárak termelése a nemzet szükségleteit elégítse ki. Beszédében kevés konkrétum volt, de utólag elmondhatjuk, hogy megelőlegezte a későbbi történéseket. Szakasits Árpád szocdem vezető azzal kezdte, hogy lényeges eszközöket kell juttatni a parasztoknak, majd így folytatta: „Végre együtt vagyunk testvéreinkkel. Önálló és független pártként, de együtt vagyunk testvéri szétbonthatatlan közösségben a Magyar Kommunista Párttal, és ha mi együtt vagyunk, nem vehet rajtunk erőt a reakció, a fasizmus és semmiféle ellenforradalmi szándék se zavarhatja meg a magyar újjáépítés nagy művét. Megterem21 Uo. 22 Kossá István (Balatonlelle, 1904 - Budapest, 1965) 1932-ben MSZDP-tag, kapcsolatba került a Demény Pál vezette kommunista csoporttal. Munkaszolgálatos lett, majd átszökött 1943-ban a szovjetekhez. 1945-ben az MKP KV és a titkárság tagja, 1945 májusától PB- tag is egyben, a Szakszervezeti Tanács vezetője, (1945 elején az SZDP és az MKP abban állapodott meg, hogy a kommunista párt nem szervez külön szakszervezeteket, a Szakszervezeti Tanács [SZT] vezető tisztségeit a két párt emberei töltik be). 1948-tól iparügyi, majd pénzügyminiszter. 1950-ben tisztségeitől megfosztották. 1945. február 7-től a SZT főtitkára. 1951-től az Állami Egyházügyi Hivatalt vezette, és egymás után több miniszteri posztot is betöltött. 1954-től az Országos Tervhivatal irányítója. A Nagy Imre, majd a Kádár-kormány pénzügyminisztere, 1957-től 1963-ig közlekedési és postaügyi miniszter. (Kossá István életrajza https://neb.hu/asset/phpjXbHeC.pdf. - Utolsó letöltés: 2019. szeptember 20.)
