Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Simon Katalin: Városi tér - egyházi tér. A katolikus egyház városi térhasználata a 18. századi Budán
18 Tanulmányok hegy tetején álló egyszerűbb fafeszület Szűz Mária és Evangelista Szent János szobraival.53 A városból kivezető utak mentén számos kisebb - ma is álló - fa- vagy kőkeresztet, feszületet, szobrot emeltek a budaiak. Ezek közül kiemelnénk Buda egyik legrégibb szobrát, Janisch Mátyás üveges Immaculata-szobrát (1702, ad Schöpfung),54 a Buda és Hidegkút határán állt úgynevezett Holzinger-keresztet (1746, Crux Holzinger Creütz nominata), valamint a Buda, Óbuda és Hidegkút határait jelző „Jezsuita keresztet” (1746 előtt, crux Jesuiter Creütz).55 Emellett minden temetőben volt feszület, ezek közül a vízivárosi pestistemető Vörös Keresztje érdemel említést. Míg a pestisszenteknek (Szent Rókus, Szent Sebestyén) kápolnákat szenteltek, a vizek, hidak védőjének, Nepomuki Szent Jánosnak hagyományosan szobrokat állítottak. Buda legfontosabb ilyen szobra azonban nem folyóvíz, hanem az országúti szegényház előtt állt s lett az intézmény és az előtte lévő tér emblematikus alakja (1717).56 Az Ördög-árok több pontján, illetve a hajóhíd hídfőjén, sőt, a hajóhíd közepén is állt szobra, továbbá elegánsabb házak homlokzatát is szívesen díszítették alakjával.57 Az egyházi intézmények városban elfoglalt jelentős szerepét illusztrálja, hogy számos utca, tér kapta nevét templomokról, kolostorokról. így a Várban bey der Saulén (1696), majd Jesuiter Platz (1763), Carmeliter Gassen (1696), a Vízivárosban hey den Capucinern (1695), majd Kapuziner Platz (1786), Capuciner Gässel (1695), Oelberg Gasse (1695), Johannes Gasse (1720), Sankt Floriani Gasse (1731), Friedhoff Gasse (1748), Országúton Johannes Platz (1732), St. Rochi Gasse (1732), Tabánban Kürch Gässel (1696), Sanct Gerhardi Gasse (1726), CatholischeKirche Gasse (1751).58 53 1737-ben már állt, az 1780-as évekre leromlott állapota. 1805-ben kápolna épült a helyén, stációkkal, amelyeket véglegesen 1950-ben bontottak le. PL Can. vis. Lib. 589. /1847/, BFL IV. 1002.e 1805 No. 419., Fejérdy 2013. 388, 390. p, Simon 2017. 70. p. 54 Ma XII. Alkotás utca 1. A Nagyboldogasszony-templom 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve említi a Sonnleitner-féle Immaculata-szobrot, feltehetően Jacob Sonnleitnerre, a mai Széli Kálmán téren állt téglaégető tulajdonosára utalva. Mivel a jegyzőkönyv nem szól az 1702-es szoborról, valószínűleg az szerepel benne ezzel a névvel. Miller 1760. 108. p, Horler 1955. 772. p. Török 2013. 362. p, Simon 2017. 71. p. 55 BFLIV.IOI8N0.43a. 56 Eredetileg a szegényház és Johann Christoph Baitz telke között állt, 1818-1820 között helyezték át a mai Széna térre. 1944-ben elpusztult. Vanossi 1733. 20. p, Nagy 1975. 237. p, Simon 2017. 70. p. 57 Ld. pl. I. Bécsi kapu tér 6. (1766 után) és Corvin tér 3. (1725-ös évszámmal). A hajóhídon lévő szobrot kétoldalt katonák őrizték az 1830-as években. A szobrokról részletesen ld. Simon 2017. 72. p. 58 Részletesen ld. Simon 2017. 49-59. p.
