Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Simon Katalin: Városi tér - egyházi tér. A katolikus egyház városi térhasználata a 18. századi Budán
Simon Katalin: Városi tér - egyházi tér 19 Dinamikus aspektusok A város életében jelentős szerepet játszottak az egyházi évhez kapcsolódó ismétlődő, valamint az egyedi, különleges eseményekről megemlékező, rendszerint körmenettel tartott ünnepek. Előbbiek közül húsvétvasámap számított a legnagyobbnak, amikor a Várból kiindulva a Kálvária-hegyre vezetett processiót a papság szegény és gazdag polgárok részvételével, akik az ott tartott szentmisét követően vonultak vissza a Várba. Az 1723. évi húsvétvasámapi tűzvész leírásaiból tudjuk, hogy visszafele kora délután a Bécsi kapun keresztül jöttek a hívek a Várba.59 Franz Vanossi szindikus 1733-ban az alábbi nagy ünnepeket említi, amelyek alkalmával a körmeneten a város minden képviselője jelen volt, „a céhek pompás zászlóikkal”: 7. Szent József napján a József-hegyre, 2. húsvét vasárnap szintén a József-hegyre, 3. május 5-án a Kálvária-hegyre a Szent Kereszt-ereklyével, 4. Szentháromság ünnepén a Várban a Szentháromság-szobornál,60 5. július 2-án az újlaki Segítő Szűz Máriához (azaz a mai plébániatemplom elődjéhez), 6. július harmadik vasárnapján Szent Donáthoz kedvező időjárásért, a viharok, zivatarok elhárításáért, 7. augusztus 76-án Szent Rókus kápolnájához mentek a város összes plébániájáról, 8. szeptember 2-án a Császárréshez megünnepelni a város visszafoglalását, valamint Szent Istvánt, végül 9. szeptember 75-én ismét felmentek a Kálvária-hegyre a Szent Keresztereklyével. Kisebb körmeneteket tartottak farsang idején a jezsuiták, pünkösdkor a kapucinusok.61 Az egyes testvériségek szintén tartottak saját templomuknál kis körmeneteket, így például a Krisztus Halálfélelme és Szentháromság Testvériség a jezsuitáknál, a boszniai ferencesek Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása, az országútiak pedig Szent Mónika tiszteletére.62 A szeptember 2-i, Császárrésnél tartott megemlékezésen rendre részt vett a katonaság, az egyház és a polgárság. A Nagyboldogasszony-templomban tartott misét követően a Vízivárosi, majd a Székesfehérvári kapuhoz vonult a körmenet, s innen haladtak tovább az Úri utcán keresztül a Császárrésig, ahol a megemlékezést és a szónoklatokat tartották, majd hálaadásra a Bécsi kapu érintésével visszamentek a Nagyboldogasszony-templomba.63 Az 1730-as évektől kezdenek tudósítani a külvárosok — és a pestiek — részvételéről. A vízivárosiak a 59 Bél 1737. 439. p, Simon 2011. 457. p. 60 Ennek útvonala 1735-ből ismert: a Nagyboldogasszony-templomból és a Szentháromságszobortól a Vízivárosi kapuig, a Főőrség mellett elhaladva (az Úri utcán) vissza a szoborig. Hanskarl 1938. 48. p. 61 Vanossi 1733. 34-36. p. 62 Vanossi 1733. 36-37. p, Géra 2014. 184-186. p. 63 Részletes leírása: Géra 2014. 193-194. p.
