Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Fazekas Zsuzsanna: A szocialista ünnepi tér kialakítása az 1950-es évekbeli Budapesten
Fazekas Zsuzsanna: A szocialista ünnepi tér kialakítása... 183 könnyű jó megoldást találni. Nyilván okulás ez mindenki számára, aki majd a jövőben ilyen nagy létesítmény felett dönt, hogy a környezet figyelembevételével döntsön. [...] Két nézőpontjuk van a kompozícióknak: az egyik a Sztálinszobor tengelyéből, a másik a felvonulás irányából. Erre a két nézőpontra két egészen más igényt kíván a tér. A szemben való nézéskor az áttörtség kívánatos, a felvonulás irányából nézve viszont egészen más a helyzet, az egyik objektum beleáll a másik képébe és lényegesen rövidebbnek látszik a létesítmény. [...] a szemben lévő függőleges falnak és az előtte lévő kőrengetegnek feltétlenül határt kell szabni, mert különben úszik az egész kompozíció és ha a lezárásra nem találunk megfelelő megoldást, akkor az egyensúly hiányát érzi az ember a téren. A tér mérete helytelen. Ezt mint tervezők minden pillanatban éreztük. Az a kérdés tehát, hogy van-e mód a 360 méter hosszúság csökkentésére. Nem lehetne akadálya a csökkentésnek az, hogy a kőburkolat már elkészült. Egy 50- 60 méterrel való rövidítés már lényegesen javítaná a tervezés lehetőségeit.” A vitában hamar kiderült azonban, hogy még ha a tervezés első fázisában merült is már fel kifogás a tér hosszúsága és csekély kiszélesítése miatt, változtatni azon nem lehet, mert a katonai díszszemlék szükségleteinek megfelelően döntöttek a méretekről.42 A melléktribünök kiigazított terveiről így végül maketteket rendeltek, amelyek közül a Pártbizottság a lépcsős-teraszos megoldást preferálta. A tanácsi VB viszont úgy döntött, hogy egyelőre csak fából építenek ideiglenes tribünt a benyújtott tervek mintájára.43 A nagyszabású teret teljessé tevő állandó melléktribünök később sem épültek meg. Az új felvonulási tér végül közel két év alatt, elképesztő anyagi ráfordítással készült el. A Fővárosi Tanács előzetes költségbecslése 37,6 millió forinttal számolt,44 a tanács 1952. évi beruházási tervében pedig 30 millió forinttal a Dózsa György úti felvonulási tér kialakítása volt a legnagyobb tétel a Közlekedési Osztály összesen 77,8 millió forintjából. Ez több volt, mint amennyit a lakóházak tatarozására kívántak költeni (26 millió), és nem sokkal kevesebb, mint a romlakások helyreállítására szánt összeg (34,6 millió). A téren már Sztálin halála után, 1953. április 4-én tartották meg az első rendezvényt: a katonai díszszemlén a babérkoszorúval és virágokkal feldíszített szobor előtt vonultak el az alakulatok. Bár már ekkor is tervbe volt véve egy 42 Uo. 1952. október 23. 43 Uo. 1953. március 5. 44 BFL XXXV.95.a 40. ő. e. A Dózsa György-uti felvonulási tér villamos-közlekedésének javaslata. Fővárosi Tanács, 1951. augusztus 15.
