Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Fazekas Zsuzsanna: A szocialista ünnepi tér kialakítása az 1950-es évekbeli Budapesten
184 Tanulmányok 700-750 ezres tömegfelvonulás a díszszemle után,45 a teret végül csak az 1953. május 1-jei felvonulás alkalmával vették birtokba a tömegek, amikor az ünnepségről szóló tudósítások is a Vörös térhez hasonlították a hatalmas területet: „Végeláthatatlan a tér... Föléje óriásként emelkedik szeretett, nagy Sztálinunk ércalakja. Az emlékmű oldalán ezüstösen csillognak a domborművek, körülötte színes virágok. A szobor talapzatánál államvédelmi őrök, katonák és rendőrök állnak díszőrséget. Az ünnepi dísz a Kremlt s a Vörös-teret idézi az emberek elé, amelyen már ott vonulnak Moszkva lakóinak százezrei, s lelkesen köszöntik a nagy ünnepet. Nemsokára a Sztálin-teret is elárasztja Budapest ünneplő népe, hogy köszöntse a kilencedik szabad május elsejét - hogy először köszöntse itt, a Sztálin-téren először vonuljon fel a nemzetközi proletariátus nagy ünnepén halhatatlan vezérünk szobra előtt.”46 Hiába vették azonban birtokba a teret a felvonulók 1953-ban, a tér használata a továbbiakban is felvetett bizonyos kérdéseket. 1954-ben a Nagybudapesti Pártbizottságban még mindig arról volt szó,47 hogy hogyan is lehetne jobban megoldani a május elsejei felvonulást, a nagy tér miatt ugyanis a tribünnel ellentétes oldalon vonulók nem láttak semmit a pártvezetőkből, ezért „itt nem is volt megfelelő a hangulat”. Ötletként felmerült, hogy mindkét oldalra helyezzenek egy-egy tribünt, hátha lelkesítené a felvonulókat, ha lenne hova nézniük, de Pongrácz Kálmán ezt azzal utasította el, hogy így végképp nem tudnák az emberek, hogy hova nézzenek, ráadásul „Moszkvában szélesebb a felvonulás és csak egy oldalon van tribün. Nincs is idő erre felkészülni.” Az ülésen az is felmerült, hogy az észak felől érkezőknek hatalmas kerülőt kellett tennie, hogy elérjék a felvonulás kezdőpontját. Az 1953-as demonstráció arra is rámutatott, hogy a tér aránytalanul széles lett a környező utcákhoz képest, ezért a szervezésben is gondot okozott a felvonulók irányítása: „problémát okozott tavaly, hogy a felvonulókat a különböző mellékutcákban kellett elhelyezni, az Ajtósi Dührer sor felöl nehéz a térre behozni a dolgozókat. A lefordulás lelassítja a menetet és ezért elszakadoztak. Másik nehézség az volt, hogy mivel apró mellékutcákból kellett behozni a tömeget előfordult, hogy egy-egy sorból kifogyott a tömeg és nem tudtuk ezt máshonnan pótolni. Problémát jelentett az is, hogy a széles Sztálin ut gyorsan elnyelte a felvonulókat, az Ajtósi Dührer sori szűkületből pedig lassan tudtak csak jönni” - panaszkodott Csikesz Józsefné, a pártbizottság és a Fővárosi Tanács tagja. Megoldásként felmerült, hogy a Hősök tere irányából indítsák a felvonulást, így ugyanis egyszerre sokan tudtak 45 MNL OL M-KS 276-89-161 Javaslat 1953. április 4.-e megünneplésére. Horváth Márton, 1953. január 20. 46 Szabad Nép, 1953. május 2. 47 BFL XXXV.95.a 97. ő. e. MDP Nagybudapesti Pártbizottság ülése, 1954. március 16.
