Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Fazekas Zsuzsanna: A szocialista ünnepi tér kialakítása az 1950-es évekbeli Budapesten
180 Tanulmányok nal szélességi méretéhez arányosan alkalmazkodó kb. 8 m-es gyalogjárót kap. A dísztér mindkét végén 18 m-es visszaugrás lesz. Ezáltal a tér mintegy keretet kap, építészetileg ez előnyös, mert kihangsúlyozza a térnek az útvonaltól való elválasztását. A kiszélesített útvonalon a köznapi forgalom továbbra is fenntartható, az útvonal teljes hosszában kiépülő forgalmi sávval. A forgalmi sáv két 9-9 m-es egyirányú útpályából és egy középelrendezésű 6 m-es villamosvasúti vágányzónából áll majd. Ez a megoldás biztosítja a forgalom akadálytalan és gyors lebonyolítását. A tér kivitelében is méltó lesz fővárosunkhoz. A tér burkolata díszes kivitelben mintás kiskocka kövezéssel készül. A tér disz kivilágítását és a köznapi forgalom igényeit kielégítő közvilágítást díszes kivitelű, művészi tervezésű kandelláberek és reflektorok fogják biztosítani.” Bérezi hozzáteszi, hogy „tervezőink előtt példaként a világ egyik legszebb tere, a moszkvai Vörös-tér állott, mely hatalmas méreteivel, a Lenin-mauzóleummal és háttérben a lenyűgöző városképpel, összefüggő, páratlan egységet alkot. A terv készítésénél az összes mutatkozó előnyöket és hátrányokat értékelni kellett, és a kialakítandó tér nagyságát, befogadóképességét, a fel- és elvonulás kérdéseit, a környezet megjelenését és a forgalmi szempontokat kellett szem előtt tartani.”33 A javaslat vitájában a tervezésben részt vett Preisich Gábor kifejtette, hogy külön megtervezett kockakövekből készül majd a tér burkolata, a melléktribünökről és a térre helyezett oszlopokról tervpályázat alapján később döntenek, de a villamosokra „közlekedési szempontból mindenképp szükség van”, ezért maradniuk kell. A VB tagjai elmozdítható járdaszigetekkel és lecsavarható oszlopokkal kívánták megoldani, hogy a villamosok oszlopai ne rondítsanak bele az új tér látványába, ám ehhez évente kétszer, április 4-én és május 1-jéna felsővezetékeket is le kellett volna szedni.34 A VB végül függőben hagyta a kérdést, bár a Dózsa György úti építkezés már javában haladt, még 1952 nyarán sem volt végleges döntés a közlekedési kérdésekről.35 Az egyetlen biztos pont az 1949. december 21-e óta közlekedő 70-es trolibusz vonalának még 1951-ben megvalósított áthelyezése volt a Gorkij fasorból a Damjanich utcába, hogy a trolibuszok ne a Sztálin-szoborral szemben szeljék át a Dózsa György utat.36 33 Uo. Dózsa György út szabályozási terv. Bérezi Márton, 1952. március 21. 34 Uo. 1952. március 21. 35 „A Dózsa György úti felvonulási tér építése tovább folyt május hó folyamán, munkaerő és anyaghiány miatt azonban nem a kellő ütemben. Sürgősen el kell dönteni most már, hogy milyen közlekedés lesz a Dózsa György úton.” BFL XXIII. 102.a.l Jelentés a Budapesti Városi Tanács 1952. évi januártól május 31-ig beruházásai tervteljesitéséről. Garamszegi János, 1952. június 20. 36 BFL XXIII.102.a.l A 70-es trolibusz vonalvezetésének kijelölése a Dózsa György-ut átépítésével kapcsolatban. Szécsényi Ferenc, 1951. október 10.; Budapest Főváros Tanácsa
