Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Simon Katalin: Városi tér - egyházi tér. A katolikus egyház városi térhasználata a 18. századi Budán
Simon Katalin: Városi tér - egyházi tér 17 solta, ugyanakkor jelentős számuk miatt ezek is említést érdemelnek. A teljesség igénye nélkül: a Várban működött magánoratórium özvegy Barbara de Billard házában,42 a skótok apátjának házában (Szent József-magánkápolna vagy oratórium),43 valamint özvegy gróf Zichy Miklósné Berényi Erzsébet palotájában.44 Az átalakított Gül baba-türbe és környező kápolnái mellett más, a közösség vallásos élete szempontjából jelentős épületek közé tartozott a Rókus-hegyen az 1710-es pestisjárványt követően alapított Szent Rókus-kápolna (Mihiz István, Schneider Gergely, a mai Alvinci út és Bimbó utca sarkán állt), amelyhez szintén építettek stációkat.45 Valószínűleg az 1737-1739-es országos pestisjárvány után emelték a Gellért-hegy tetején álló Szent Sebestyén-kápolnát, amit 1783 után (1784-ben?) több budai egyházi épülethez hasonlóan felszámoltak.46 A lakott területen kívül szőlőkben, majorságokban, út mentén kisebb kápolnákat, feszületeket emeltek.47 Az ágostonosok szőlőjében Szent Donát-kápolna állt (1745),48 Jacob Cetto kereskedő Szentháromság-kápolnát alapított (1710),49 Kútvölgyben Segítő Szűz Mária-kápolnácska emelkedett („inkább csak stáció” a korabeli leírások szerint, 1753, Nagyőszi-család).50 A várbeli és újlaki Szentháromság-oszlopok, valamint a vízivárosi Immaculata-szobor mellett a halászvárosi Élelmiszertár (Proviant Haus) közelében emeltetett Matthias Nattermann Szentháromság-szobrot az 1739. évi pestisjárványt követően.51 Kisebb Golgota-csoport díszítette a Rudas fürdő melletti teret Szűz Mária, Evangelista Szent János, valamint Mária Magdolna szobraival.52 Az országúti Kálvária-hegy kisebb párjának felelt meg a Gellért42 PL Can. vis. Lib. 76. /1761/. 43 1756 előtt alapították, és 1846-ban még működött. PL Can. vis. Lib. 43. /1756/, 76. /1761/, 349. /1822/, BFL IV.1002.oo 8. kötet. 44 1795-ben három oltára volt, káplánja ugyanekkor egy - valószínűleg Óbudáról magával hozott - egykori trinitárius. 1822-ben még működött. PL Can. vis. Lib. 163a /1783/ és 163b/1795/ és 349./1822/. 45 1763-ban kapott fatomyos tornácot, 1784-ben felszámolták. BFL IV. 1007.c 57. d, Xavéri Szent Ferenc-kápolnára vonatkozó iratok, 1799, BFL IV. 1002.e a. 1785. No. 655, Vanossi 1733. 39. p, Hanskarl 1949. 43. p, Fejérdy2013. 387. p, Géra 2016. 1131. sz. regeszta. 46 1783-ban Szent Fábián és Szent Sebestyén-kápolna néven említik. PL Can. vis. Lib. 43., Fejérdy 2013. 385-386. p, Simon 2017. 64. p. 47 Kereszt állt még a Rácváros fürdőit ellátó hőforrásoknál is. BFL IV.1002.oo 3. kötet /1783/. 48 PL Can. vis. Lib. 43. pag. 102. /1756/. 49 PL Can. vis. Lib. 43./1756/. 50 Ma Kútvölgyi Szűz Mária-kápolna (XII. Galgóczy utca 49.). PL Can. vis. Lib. 43. /1756/. 51 1777-ben áthelyezték egy magánházhoz. Miller 1760. 95. p, PL Lib. 165a/1785/. 52 1783 előtt emelték. Fejérdy 2013. 388-390. p.
