Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Fazekas Zsuzsanna: A szocialista ünnepi tér kialakítása az 1950-es évekbeli Budapesten
Fazekas Zsuzsanna: A szocialista ünnepi tér kialakítása... 175 szabású események központi helyszíne a Kossuth tér volt, március 15-ét azonban ekkor már egy új berendezkedés legitimációs eszközeként értelmezték át.12 A Kossuth tér kialakításánál - és feltehetőleg történelmi konnotációinál - fogva nem tudta betölteni a szocialista ünnepi felvonulások által megkívánt szerepet, így a Hősök tere, a hozzá kapcsolódó reprezentatív felvonulási útvonalként szolgáló Andrássy út, valamint az Aréna (később Dózsa György) út kapott már közvetlenül 1945 után központi szerepet a szocialista ünnepi megmozdulásokon annak ellenére, hogy konkrét átalakításon még nem esett át. A Városliget ugyanis a munkásgyűlések hagyományos színterének számított. A budapesti munkások 1890-ben vonultak ki először a Városligetbe nagygyűlést tartani,13 1899-től pedig a Szociáldemokrata Párt rendezésében egyre szervezettebb formában a mai II. János Pál pápa (akkori Új vásár, majd Tisza Kálmán) térről indulva a mai Rákóczi (akkori Kerepesi) úton, majd a Nagykörúton és az Andrássy úton át tartottak felvonulásokat a Városligetbe és az ottani vendéglőkbe.14 1945-ben a korábbi mintát követve a Magyar Kommunista Párt (MKP), a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a szakszervezetek szervezésében május 1-jén - a szovjet emlékművek felavatása után - egy felvonulás végén politikai nagygyűlést tartottak a Hősök terén, 1946-tól viszont már új típusú felvonulásokat rendeztek, amelyeket a pártvezetők a tribünről néztek végig.15 Az Andrássy út ugyanakkor nem csak a baloldali pártok számára szolgált ünnepi helyszínként: 1946. április 4-én az FKGP szimpatizánsai a Szabadság téri koszorúzás után szintén itt vonultak végig a Hősök teréig, hogy Tildy Zoltán köztársasági elnököt éltessék a palotája előtt;16 1947. augusztus 20-án pedig a Szent Jobb-körmenet is a Hősök terén ért véget, ahol Mindszenty József bíboros szólt az egybegyült több ezer főhöz.17 Jellemző módon az MKP (majd a Magyar Dolgozók Pártja, MDP) egészen 1949-ig nem a fővárosban ünnepelte augusztus 20-át, csak vidéken tartott gyűléseket - ekkor azonban az új alkot12 Március 15-e átértelmezésével Gerő András történész foglalkozott részletesen több tanulmányban is. Ld. Gerő 1993, 2004. Az 1948-as centenáriumi megemlékezések sajtójából egy átfogó forráskiadvány is megjelent: Gerő 1998. 13 Az 1890. május 1-i nagygyűlést a Népszava beszámolója szerint „az arena előtti nagy réten” tartották, ahova a „felvonuló testületek zászlókkal és feliratos táblákkal” érkeztek, a lap tudósítása szerint összesen mintegy 60 ezer fő. Ld. Népszava, 1890. május 4. 14 Ld. Népszava 1899-től. 15 Jellemző módon a tribünön csak az MKP, az SZDP és a Nemzeti Parasztpárt vezetői foglaltak helyet, a kisgazda köztársasági elnök Tildy Zoltán nem kapott meghívást az eseményre, ő csak az Andrássy úti palotája erkélyéről üdvözölte az előtte elvonuló tömeget. Kis Újság, 1946. május 3. 16 Kis Újság, 1946. április 6. 17 Kis Újság, 1947. augusztus 22.
