Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Ignácz Károly: A köztér mint poligikai csatatér. Az utca szerepe a választási kampányokban Budapesten, 1920-1939
162 Tanulmányok delése között csak pár nap maradt igazi plakátolásra és röplapozásra, amire a kormánypárt nyilvánvalóan mindig jobban fel volt készülve, mint az ellenzék. Összességében az 1922 utáni furcsa kampányszabályok adnak magyarázatot a különböző gyűjteményekben55 fennmaradt korabeli politikai plakátok és röplapok jellegzetességeire: a hiányosságukra, a vártnál kevesebb rajzos alkotásra és arra, hogy időben és választásonként egyenlőtlen az eloszlásuk (a fentiek miatt például sokkal több anyag van az 1920-as, mint az 1930-as évekből). Annak ellenére így van ez, hogy a pártok természetesen akkor sem tartották magukat teljesen az előírásokhoz, azaz a tiltott időszakban is terjeszteni próbálták az igazi plakátjaikat és röplapjaikat. A tanulmány végén ilyen esetekről lesz szó. A határok átlépése - választási vétségek az utcai kampányban 1939. május 4-én este eleredt az eső Csepelen. Ez keresztülhúzta a szociáldemokraták tervét, hogy még aznap plakátokkal terítsék be a község házait és kerítéseit, miután az embereik nem tudták befejezni azok kiragasztását. A plakátokon a baloldali párt rövid kampányjelszavait lehetett (volna) olvasni, mint például: „Minden gyárkémény egy-egy oszlopa az ország szabadságának és függetlenségének. Ezért harcol a magyar iparért a Szociáldemokrata Párt”. Az eső miatt azonban több helyen másnapra maradt a plakátolás befejezése. Ez azért jelentett problémát, mert május 5-én reggel megjelent a hivatalos lapban a belügyminiszter rendelete a választás kiírásáról, azaz elkezdődött a hivatalos kampányidőszak. A fenti szociáldemokrata plakátok kiragasztása ezzel már illegálissá vált, mert nem feleltek meg a törvény előírásának. A plakátragasztókat pedig elkapták és választási vétség miatt elítélték, még ha csak felfüggesztett pénzbüntetésre is.56 A plakátolás és röplapozás szabályainak konkrét megsértéséről ilyen büntetőügyekből lehet információt szerezni. A pártok kölcsönösen vádolták egymást a szabályok megszegésével, illetve az ellenzékiek gyakran kritizálták a hatóságokat, amiért elnézik a kormánypárt törvénybe ütköző plakátjait és röplapjait, de a sajtóviták alapján utólag nehéz eldönteni, hogy mennyi volt belőlük igaz, 55 Például az Országos Széchényi Könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye és a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár anyagai. 56 MNL PML XV.21.a 1939/6689. büntetőügy. Hasonló eset (eső miatt félbemaradt, majd másnap már illegálisan folytatott plakátolás) történt Kispesten is, ld. uo. 1939/7530. büntetőügy. - Csepel község és Kispest város akkor még nem tartozott Budapesthez. A teljes plakátszövegek: A szociáldemokrata párt választási plakátjai a főváros uccáin. Népszava, 1939. május 5.
