Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Ignácz Károly: A köztér mint poligikai csatatér. Az utca szerepe a választási kampányokban Budapesten, 1920-1939
Ignácz Károly: A köztér mint politikai csatatér 163 melyik oldal milyen mértékben (nem) tartotta be az előírásokat. A választási büntetőügyek kellően konkrétak és részletesen dokumentáltak, azonban kutatásuk nehézségekbe ütközik. Az általam talált ilyen fővárosi ügyek túlnyomó többsége 1939-ben történt és a szociáldemokrata anyagok terjesztői ellen irányult, azaz egyértelműen nem reprezentatív.57 Ugyanakkor néhány speciális jellemző ezek alapján is megállapítható.58 Az elkapott elkövetők általában büntetlen előéletű, fiatal, 20 év körüli vagy egyes esetekben fiatalkorú személyek voltak, akik életkoruk miatt nem rendelkeztek választójoggal. Egy kivétellel nem derült ki, hogy pontosan kitől kapták a röplapokat, mert vallomásaik szerint bár a szociáldemokrata párthelyiségekből szerezték azokat, de vagy maguk vitték el egy asztalról, vagy számukra ismeretlen, esetleg csak gúnynéven ismert személytől kapták.59 Az elkövetési mód változatos volt: a röplapokat egyedül és csoportosan is terjesztették, szétszórták (HÉV-ről, kerékpárról vagy csak az utcán, a tömegbe) és házfalakra, kirakatokra is ragasztották. Többször előfordult, hogy a röplapozók kisebb-nagyobb csoportban indultak este a párthelyiségből, de erre valószínűleg a rendőrök is fel voltak készülve, mert még a párthelyiség közelében közbeavatkoztak, igaz, rendre csak pár elkövetőt tudtak elfogni, a többiek elfutottak. A terjesztett röplapok nagy része hivatalos pártanyag volt, azaz szerepelt rajta a felelős kiadó és a nyomda is, így a vád a május 4. utáni, vagyis már tiltott időben történt terjesztés volt. Emellett egyes ügyekben a nyomozás során kiderült, hogy az adott röpcédulákra korábban nem kértek engedélyt, és egy részük tartalmi szempontból is kifogásolható volt.60 Két esetben azonban eleve szabálytalan, azaz kiadó és nyomda jelzése nélküli rajzos röpiratot is lefoglalt a rendőrség: az egyiken egy nyilaskeresztes bokor előtt álló szamár volt látható 57 Maguk a bírósági iratok a BFL-ben csak lajstromszám és név alapján kutathatók. Egy részük internetes adatbázisban kereshető ügyleírás, azaz tárgyszó alapján, de ezek főleg olyan anyagok, amelyeket külön válogattak ki a Magyar Munkásmozgalmi Intézet, majd jogutódja, a Párttörténeti Intézet Archívuma részére. Ez magyarázhatja az 1939-es és szociáldemokrata ügyek dominanciáját. Utóbbiak lajstromszáma alapján megpróbáltam más választási büntetőügyeket keresni a dobozos iratanyagban (BFL VII.5.c 3000—3005. kisdoboz, 1939. évi 5986-6444. lajstromszám), sikertelenül. 58 BFL VII.5.c 1939. évi ügyek lajstromszámai: 6085, 6107, 6241, 6242, 6340, 6345, 7363, 8510, 27 981. 59 Az időben legkorábbi, május 5-én elkövetett vétségnél az elkövetők még megnevezték a párt helyi ifjúsági titkárát, aki a terjesztést kérte tőlük. Fliába tagadott, őt is elítélték (6085. ügy). 60 A Budapesti Királyi Ügyészség sajtóosztálya eljárást indított például az alábbi szöveg miatt: „Nem zsidótörvény kell nekünk, hanem munka és kenyér!” (6085. ügy).