Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Ignácz Károly: A köztér mint poligikai csatatér. Az utca szerepe a választási kampányokban Budapesten, 1920-1939
Ignácz Károly: A köztér mint politikai csatatér 149 akkor figyelmeztethette őket, illetve akár a gyűlést is feloszlathatta. A rendőrség azonban az említett szélsőjobboldali erőszakos cselekmények esetében nem állt a helyzet magaslatán, azaz az előzetes készültség ellenére nem akadályozta meg az utcai felvonulásokat és rendbontásokat. A különböző szélsőjobboldali csoportok atrocitásai pedig végigkísérték az 1920-1922-es választási kampányokat. Ezek közül a legsúlyosabb az 1922. áprilisi 3-i eset volt, amikor egy liberális pártvacsorán bombamerényletet kíséreltek meg vezető politikusok, többek között Vázsonyi Vilmos és Rassay Károly ellen. Végül nekik nem esett bántódásuk, de a támadás így is több halálos áldozatot és számos sebesültet követelt.20 Az erőszakkal kísért kampányok után a szavazás már rendben zajlott le, ahogy az a korábbi újságidézetekben is szerepelt. A dualizmus korszakához hasonlóan ugyanis a szavazás idején a Horthy-korban is kiemelt figyelem irányult a rend fenntartására. 1922-ben a választás két napjára teljes rendőri készenlétet rendeltek el az egész fővárosban úgy, hogy minden szavazóhelyiségben egy rendőrtisztviselő, egy detektív és két rendőr teljesített szolgálatot, míg a legénység többi része a laktanyákban állt készenlétben; rajtuk kívül tartalékként még csendőri és katonai egységek is rendelkezésre álltak.21 Ennek következményeképp a rendőröknek, katonáknak, csendőröknek nem is volt választójoguk a korban. „csatatérré [vált] a pesti házak szürke fala...” -„amerikai méretű” kampány 1922-ben A pártok és jelöltek a hagyományos gyűléseken túl új eszközökkel is kísérleteztek a kampányban Budapesten, köztük olyanokkal, amelyeknek színtere az utca volt. 1920-ban például meglepetést keltett a „szendvicsember” megjelenése, aki a magán viselt táblákon reklámozta egy jelölt nevét vagy egy választási gyűlés meghívóját.22 1922-ban az új szereplőként igen aktív szociáldemokrata párt alkalmazott új módszert, a közterületre vetítést, amelyről a Népszava így számolt be: „Ezeket a [szociáldemokrata] plakátokat láttuk este az agitációs ötlet szülte új formában. Próbát tettek elvtársaink az Erzsébet-körúton: sugárkéve kapta 20 Az esetről másnap minden politikai lap fő hírként számol be. 21 A rendőrség intézkedései a választásokra. Pesti Hírlap, 1922. június 1; Szabadelvű Nagy- Budapest választ. Magyarország, 1922. június 2. 22 Gergely 2010. 73. p; Választási mozgalmak. Nemzeti Újság, 1920. január 21.
