Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Ignácz Károly: A köztér mint poligikai csatatér. Az utca szerepe a választási kampányokban Budapesten, 1920-1939
Ignácz Károly: A köztér mint politikai csatatér 147 1922-ben azonban a közös vonulásnak egy új formája mégis megjelent: a parlamenti választáson akkor először induló szociáldemokrata párt a korabeli újságcikk szerint a munkahelyi közösségekre építve szervezte meg támogatóinak szavazását. „Déltájban megelevenedtek az utcák. Tizenkét óra után sorra gördültek le az üzletek vasredőnyei és a külső perifériákon félegy óra tájban tömött csapatokban vonultak a szociáldemokraták az urnák elé. [...] A leállított üzemek munkásai nagyobb csoportokban vonulnak a választási helyiségek elé.”12 A „hangosabb” külvárosokkal szemben az általában polgárinak tekintett Budáról viszont a következő tudósítást olvashatjuk: „Tegnap délután Budán is valamennyi üzlet zárva volt, az emberek ünneplő mhába öltözötten jártak-keltek az utcákon. Mindez vasámapias mezt kölcsönzött a választási napnak. A munkaszünetre való tekintettel sokan rándultak ki a budai hegyekbe és estére ellepték a kiskorcsmákat és vendéglőket, ahol hangosan méltatlankodtak azon, hogy még sört sem kapnak. Hiába igyekeztek egyesek bizonyítani, hogy már leszavaztak, ez sem használt, a vendéglősök könyörtelenek maradtak. Ma reggelre azután hétköznapivá szürkült a vén Buda. A második választási nap alig zökkentett ki valakit rendes napi foglalkozásából, A polgárok legnagyobb része még a tegnap folyamán mindent meggondolva és mindent megfontolva, eleget tett választási kötelezettségeinek és nem halasztotta azt »ej ráérünk arra még« jelszóval a mai napra.”13 Az idézetben szereplő kocsmai méltatlankodás magyarázata az, hogy a korabeli vélekedés szerint a szavazókra veszélyt jelentett az alkohol „korrumpáló hatása”, amely a választás rendjének fenntartását is megnehezítette. Ezért a választást megelőző napon este hat órától a szavazás lezárásáig, azaz Budapesten a második választási nap végéig alkoholtilalmat rendeltek el a jogszabályok: tilos volt „szeszes italnak árusítása, kiosztása vagy a közvetlen fogyasztás céljából egyéb módon való forgalomba hozatala”.14 Kampánygyűlések sorozata félnyilvános helyeken - erőszakkal kísérve 1920-1922-ben 1919 után a pártok és jelöltek kampánya továbbra is elsősorban gyűlések sorozatára épült az egyes választókerületekben, amelynek hírei a tömegsajtón 12 Szabadelvű Nagy-Budapest választ. Magyarország, 1922. június 2. 13 Budapest óriási többsége ma délig leszavazott. Magyarország, 1922. június 3. 14 2200/1922. M. E. sz. (március 2.) rendelet, 59. §.
